Szeptember 16–20. között Tudományos műhelyek párbeszédben – Eredmények, együttműködések, közös kutatási irányok című nemzetközi konferenciára került sor a Rákóczi Egyetem Filológia Tanszéke és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem közös szervezésében. Az eseménynek a Rákóczi Egyetem adott otthont.
A konferencia ünnepélyes megnyitójára szeptember 18-án került sor, amelyen Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket.
„A Rákóczi Egyetem és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem már hosszú évek óta működik együtt, több rendezvényt, konferenciát tartottunk. Nagyon köszönöm, hogy eljöttek ma hozzánk, hogy ismét együtt gondolkodjunk. A rendezvény apropója pedig, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves, mi is a magyar tudományosságot ünnepeljük, s azt, hogy ez a tudományosság nem ér véget a magyar állam határainál”
– emelte ki.
Bauko János, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője köszönetet mondott a sokéves együttműködésért.
„Az elmúlt évek alatt rengeteget tanultunk egymástól, konferenciákat szerveztünk, együtt gondolkodtunk. Gratulálok ahhoz a munkához, amelyet itt végeznek”
– mondta.
A köszöntőket követően plenáris előadásra került sor, amelyen Csernicskó István A kisebbségek anyanyelvű oktatásának joga nálunk és más nemzeteknél: egy integrált nyelvpolitikai kutatási modell tesztje című előadását hallhattuk.
A továbbiakban a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem poszterkiállítását tekinthettük meg, majd az egyetem munkatársai részletesen bemutatták tevékenységüket.
A délután folyamán a kárpátaljai magyar irodalmat bemutató poszterkiállítást és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont által szerkesztett nyelvpolitikai posztersorozatot láthattuk. Ezt követően Szakál Imre mutatta be a Rákóczi Egyetemet, az intézmény tevékenységét, majd a Filológia Tanszék oktatói ismertették a tanszék irodalmi, nyelvészeti és néprajzi kutatási irányait.
A nap zárásaként könyvbemutatókra került sor, amelyeken megismerhettük Csernicskó István A nyelvpolitika kutatása. Elmélet, módszertan és integrált kutatási modellek című kötetét, a Filológia Tanszék Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica című tudományos folyóiratát, Mádi Gabriella Kisebbségi identitás és többnyelvűség a kárpátaljai magyar irodalomban című könyvét, valamint Kész Margit, Kész Barnabás, Gál Adél és Csurman-Puskás Anikó Adalékok a kárpátaljai magyar folklór tanulmányozásához című tankönyvét.
Kurmay Anita