A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont és a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont 25 éve szolgálja a kárpátaljai magyar tudományosságot. A két kutatóközpont munkáját és eredményeit a Két műhely, közös küldetés – 25 év a kárpátaljai magyar tudományosságban című rendezvényen méltatták október 28-án, a Rákóczi Egyetem 30 éves jubileumi hetének keretében.
A jelenlévőket Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke köszöntötte, kiemelve a két kutatóközpont Kárpátalja tudományos életében betöltött szerepét és a magyar tudományos ismeretek gyarapításához való hozzájárulását.
„Büszkék vagyunk rátok, hogy működtök, hiszen a magyar Kárpát-medencei honismeret nemcsak úgy összességében létezik, hanem részeiből áll össze”
– tette hozzá.
Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora beszédében megemlékezett az elmúlt 25 évről és a kezdetekről.
„Ha semmi más eredménye nem lenne a kutatóközpontoknak, csak az, hogy tucatnyi fiatal, PhD-fokozattal rendelkező kollégát adott ennek az intézménynek, illetőleg a tudományosságnak, már akkor azt mondhatnánk, hogy megérte”
– mondta.
Szakál Imre, az egyetem rektorhelyettese a kutatóközpontok eredményességéről szólt.
„Mindkét kutatóintézet formálja a Kárpátaljáról alkotott képet, és egyetemünk szempontjából is kiemelt a működésük, hisz bővítik intézményünk tudományos tevékenységének eredményeit, tananyagképző hatással bírnak. Gratulálok az eddig elért eredményekhez”
– emelte ki.
A köszöntőket követően Molnár D. Erzsébet, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetőjének, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának, Csatáry György, a tanszék professzorának és Rácz Béla, a tanszék docensének Lehoczky Tivadar élete és munkássága című előadását hallhattuk.
Ezt követően Gazdag Vilmos, a Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportjának docense, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont egykori kollégája ismertette Hodinka Antal életét és munkásságát.
A továbbiakban Pallay Katalin, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont intézetvezetője ismertette a Lehoczky-kutatóközpont elmúlt 25 évének tudományos tevékenységét és főbb eredményeit. Megtudtuk, hogy a kutatóközpont elsősorban Kárpátalja történelmével, társadalmi folyamataival és a helyi közösségek múltjával, jelenével foglalkozik. Fő kutatási területei közé tartozik többek között a szovjetizálás és a deportálások történetének feltárása, a helytörténeti kutatás, a temetők dokumentálása, valamint az oktatási és társadalmi változások vizsgálata. Ezt követően Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont intézetvezetője mutatta be a Hodinka-kutatóközpont negyedszázados munkásságát és tudományos eredményeit. Kiemelte, hogy fő feladatuk a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználatának, nyelvi sajátosságainak és nyelvi helyzetének vizsgálata. Kutatásaikkal, felméréseikkel és elemzéseikkel hozzájárulnak a régió nyelvi viszonyainak megismeréséhez, eredményeiket pedig a tudományos élet és a helyi közösség számára egyaránt hozzáférhetővé teszik. Tevékenységük kiterjed az empirikus kutatásokra, a kérdőíves felmérésekre, az interjúkészítésre, a nyelvhasználattal kapcsolatos jogszabályok elemzésére, valamint a kutatási eredmények oktatási és szakpolitikai hasznosításának támogatására. Az elmúlt 25 évben munkatársaik 24 országban, 64 településen, több mint 300 szakmai eseményen vettek részt.
A rendezvény második felében kötetbemutatókra került sor. Elsőként a Hires-László Kornélia és Pallay Katalin szerkesztette KOMP – Kompetenciák társadalmi kontextusban. A kárpátaljai magyar tanulók kompetenciamérési eredményei és háttértényezői című kötetet mutatta be Lehocki-Samardžić Anna. A kötet a kárpátaljai magyar tanulók anyanyelvi szövegértési, matematikai, angol és ukrán nyelvi kompetenciamérésének eredményeit mutatja be. A tanulmányok a teljesítményeket befolyásoló családi, iskolai és települési háttértényezőket is vizsgálják, hozzájárulva a kisebbségi oktatás helyzetének megértéséhez és fejlesztéséhez. A kiadvány szerzői Beregszászi Anikó, a Filológia Tanszék vezetője, Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, Daróci Ádám, a Matematika és Informatika Tanszék docense, Hires-László Kornélia, Huszti Ilona, a Filológia Tanszék Angol Tanszéki Csoportjának docense, Kucsinka Katalin, a Matematika és Informatika Tanszék docense, Molnár D. Erzsébet, Molnár D. István, a Földrajz és Turizmus Tanszék docense, Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke, Pallay Katalin és Pősze Andrea, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense voltak.
Ezt követően a Molnár D. István és Dmitrienkó Dániel szerkesztette Az ungvári Kálvária temető magyar vonatkozású síremlékei című kiadványt ismertették. A kiadvány a temető történetét, síremlékeit és magyar vonatkozású emlékeit mutatja be. A kutatás során síremlékeket dokumentáltak, feltárva a temető történeti, nyelvi és kulturális értékeit, valamint az Ungvár múltjában meghatározó szerepet játszó személyiségek emlékét.
Kurmay Anita