Harmincéves a Rákóczi Egyetem Apáczai Csere János Könyvtára

Az idén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Apáczai Csere János Könyvtára. A jubileum egyszerre volt alkalom a visszatekintésre, a tiszteletadásra és a jövőbe tekintő elkötelezettség megerősítésére. Az ünnepi rendezvényt Apáczai Csere János születésének 400. évfordulójához kapcsolódva tartották meg október 17-én, tisztelegve a tudás, az anyanyelvű oktatás és a művelődés úttörője előtt.

A megemlékezés kezdetén a résztvevőket a könyvtár munkatársai és az egyetem vezetői köszöntötték, valamint jelen volt Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviselője is. Az eseményen felidézték Apáczai Csere János életútját, aki a 17. századi Erdélyből indulva vált a magyar filozófiai és pedagógiai gondolkodás egyik legjelentősebb alakjává, s akinek szellemisége ma is iránytű az oktatás és a tudomány világában.

Az Apáczai Csere János Könyvtár történetét Sass Erika jelenlegi vezető ismertette.

„A könyvtár alapjait 1994-ben rakták le, amikor a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonyági Alapítvány kezdeményezésére elindult a magyar nyelvű felsőoktatás Kárpátalján. Az akkori főiskolával együtt jött létre a könyvtár, amely 1996-ra már önálló részlegekkel – kölcsönzővel és olvasóteremmel – rendelkezett. 2005-ben vette fel az Apáczai Csere János Könyvtár nevet, és még ugyanabban az évben költözött a főiskola új épületébe, ahol méltó otthonra talált”

– emelte ki.

Hozzátette továbbá, hogy az azóta eltelt három évtized során a könyvtár folyamatosan bővült és megújult. Ma több mint 145 000 dokumentumot őriz, köztük mintegy 86 000 könyvet, és ezzel Kárpátalja legnagyobb magyar nyelvű szakkönyvtárává vált. Állománya tudatosan gyarapodik, kiemelten gyűjt minden, Kárpátaljához kötődő kiadványt. A könyvtár a modern kor követelményeihez igazodva teljes egészében digitalizált, és az elektronikus katalóguson keresztül a világ bármely pontjáról elérhető.

Sass Erika hangsúlyozta: „A könyvtár nem csupán a könyvek őrzőhelye, hanem az ismeretszerzés, a kutatás és a közösség tere is.” A digitalizáció és a mesterséges intelligencia megjelenését nem fenyegetésként, hanem lehetőségként értelmezik. A könyvtár a 21. század kihívásaihoz alkalmazkodva digitális tudásközponttá vált, ahol a hagyományos könyvek és az online források egymást kiegészítve szolgálják az oktatást és a kutatást.

Az ünnepi rendezvényen Orosz Ildikó, egyetemünk elnöke is köszöntötte a jelenlévőket.

„A könyvtár megalapítása a semmiből indult, de mára a kárpátaljai magyar felsőoktatás egyik alappillére lett”

– emelte ki, majd felidézte a Könyvet Könyvért Kárpátaljáért akciót, amelynek köszönhetően az első nagyobb állomány több tízezer kötetből állt össze, s megteremtette a tudás közös kincsestárát. A könyvtár azóta is gyűjti és őrzi mindazt, ami a kárpátaljai magyarság szellemi örökségéhez tartozik.

Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya, a könyvtár korábbi igazgatója visszaemlékezésében kiemelte: „A három évtized során az intézmény mindig élen járt az új technológiák bevezetésében. A digitalizált adatbázisok, az elektronikus információszolgáltatási rendszerhez való csatlakozás, valamint az intézményi publikációtár létrehozása mind azt bizonyítják, hogy a könyvtár képes lépést tartani a nemzetközi fejlődéssel. A közeljövő egyik legfontosabb fejlesztése a »discovery« keresőrendszer bevezetése, amely egységes felületen teszi elérhetővé a nyomtatott és digitális tartalmakat.”

A jubileumi rendezvényen Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja is méltatta a könyvtárat. Szavaiban a tudás megőrzésének és továbbadásának nemes feladatát a diófát ültető ember bölcsességéhez hasonlította, aki nem önmagának, hanem a jövő nemzedékeknek ültet fát.

„A könyvtárak éppen így biztosítják, hogy a múlt értékei gyümölcsöt teremjenek a jövő számára”

– mondta.

Az ünnepség meghitt pillanata volt, amikor a jelenlévők köszönetet mondtak a könyvtár korábbi és jelenlegi munkatársainak, akik három évtizeden át szolgálták az olvasókat és az egyetem közösségét. A megemlékezés záróakkordjaként Ferku Szilveszter, a Filológia Tanszék laboránsa Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét adta elő.