A Rákóczi Egyetem Földrajz és Turizmus Tanszékének oktatói a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson

2026. augusztus 24–29. között a Miskolci Egyetem adott otthont a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A rangos tudományos rendezvényen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Földrajz és Turizmus Tanszékét dr. Molnár József, a tanszék vezetője, valamint dr. Molnár D. István, a tanszék docense képviselte.

Oktatóink augusztus 26-án kapcsolódtak be az A magyar nemzet- és honismeret földrajzi vonatkozásai című geográfiai szimpózium munkájába. A Kocsis Károly által szervezett tanácskozás középpontjában a magyar nemzeti önismeret és identitás térbeli sajátosságai, valamint a Kárpát-medencében zajló társadalmi és demográfiai folyamatok álltak.

Molnár József, Tátrai Patrik, Kovály Katalin, Molnár D. István, Erőss Ágnes, Ferenc Viktória és Rákóczi Krisztián társszerzőségében A kárpátaljai magyarok asszimilációjának és disszimilációjának területi sajátosságai a XXI. században címmel hangzott el előadás. A kutatás azt vizsgálta, hogy az asszimilációs és disszimilációs folyamatok miként alakítják a kárpátaljai magyar közösség létszámát és térbeli szerkezetét. Az elemzés kiemelt figyelmet fordított a vegyes családokban zajló intergenerációs identitásváltozásra, valamint a helyi etnikai arányok meghatározó szerepére.

A szimpózium következő előadását Molnár D. István tartotta A magyar érdekképviselet változó földrajzi mintázatai Kárpátalján címmel, amelyben a rendszerváltást követő időszaktól napjainkig tekintette át a kárpátaljai magyarság politikai, önkormányzati, intézményi, oktatási, kulturális és civil érdekképviseletének térbeli sajátosságait. Tematikus térképek segítségével mutatta be a hagyományos érdekképviseleti központokat, a meggyengülő térségeket és az új helyi súlypontokat. Külön kitért a közigazgatási reformok, a választókerületi változások, az elvándorlás és a háborús mobilitás hatásaira.

A kongresszusi részvétel lehetőséget teremtett a Rákóczi Egyetemen folyó társadalomföldrajzi kutatások nemzetközi szakmai közegben történő bemutatására, az új tudományos eredmények megvitatására, valamint a magyarországi és határon túli kutatóműhelyek közötti kapcsolatok erősítésére.