Történészhallgatók tanulmányi kalandozása a Kelemen-hegyen

2026. április 17-én régészeti és honismereti tanulmányi kiránduláson vettek részt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem első évfolyamos Középiskolai oktatás (Történelem és állampolgári ismeretek) szakos hallgatói. A terepgyakorlat célja az volt, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a régészeti munka alapjairól, valamint közelebbről megismerjük a kőkorszak emberének életmódját és eszközkultúráját.

A kiránduláson egy kis létszámú hallgatói csoport vett részt, ami lehetőséget adott az elmélyült, személyesebb tapasztalatszerzésre. A gyakorlatot Rácz Béla tanár úr vezette, aki szakmai iránymutatásával végig segítette a terepi munkánkat.

A helyszín a Kelemen-hegy volt, amely természeti és régészeti szempontból is különleges. A mintegy 40 méter magas, vulkanikus eredetű domb különlegessége a benne található számos barlang, sziklaüreg és hasadék, valamint az itt fellelhető, kőeszközkészítésre alkalmas kőzetek.

A terepgyakorlat során több ponton is megfigyelhettünk felszíni jelenségeket és a korábbi emberi tevékenység nyomait. Az ásott gödrök falából pattintott kőszilánkok kerültek elő, amelyek egyértelműen bizonyítják az őskori ember jelenlétét. A riolitalapú kőzet kiváló alapanyagnak bizonyult kőeszközök készítéséhez, amit szintén megfigyelhettünk.

A terepmunka érdekességét jelentették a Kelemen-hegyhez fűződő legendák. Az egyik a hegy nevének eredetét magyarázza, amely szerint egy fösvény király várát és kincseit egy átok következtében földrengés nyelte el, majd a helyén egy domb emelkedett. A hagyomány szerint később egy Kelemen nevű juhászfiú került kapcsolatba a hely titokzatos barlangjaival és a „kincsek őrzésének” legendájával. A másik monda történeti alapokon nyugszik: 1711-ben, II. Rákóczi Ferenc idején a kurucok a Kelemen-hegy területén rejtették el a fejedelem kincseit. Bár ezek a történetek nem bizonyítottak, mégis szerves részét képezik a hely kulturális hagyományának.

A terepbejárás során több barlangot és sziklaüreget is megfigyeltünk, amelyek nemcsak természetes képződmények, hanem egykori menedékhelyként is szolgálhattak. A Kelemen-hegy adottságai alapján feltételezhető, hogy alkalmas lakóhelyet biztosíthatott egy kisebb kőkorszaki közösség számára.

A kirándulás végére mindannyian fáradtan, de számos élménnyel és értékes tapasztalattal gazdagodva tértünk vissza. A terepgyakorlat egyszerre volt szakmailag hasznos és közösségépítő jellegű számunkra.

A nap során szerzett tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy az elméletben tanultakat a gyakorlatban is jobban megértsük és elmélyítsük. Bízunk benne, hogy a jövőben még több hasonló terepi lehetőségben lesz részünk, amelyek tovább segítik szakmai fejlődésünket.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemnek a lehetőségért, valamint Rácz Béla tanár úrnak a szakmai vezetésért és támogatásért, amelyek nélkül ez a tartalmas és élményekben gazdag terepgyakorlat nem valósulhatott volna meg.

Zubánics Ildikó