2026. április 28-án került sor a Diplomáciai Front projekt keretében megrendezett hagyományos találkozóra az ukrán diplomácia képviselőjével, Fegyir Sándorral, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével, az Ungvári Állami Egyetem professzorával.
A rendezvényhez Maruszinec Marianna, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, valamint a nemzetközi kapcsolatok szak I., II. és III. évfolyamos hallgatói is csatlakoztak, akik betekintést nyerhettek a diplomáciai munka sajátosságaiba és a diplomácia szerepébe.
A találkozó moderátora Todorov Ihor volt, aki hangsúlyozta: „A hagyományokhoz híven vendégünk az adott országban végzett munkájának sajátosságairól mesél. Ma Magyarországról lesz szó. Megvitatjuk a nemzetközi kapcsolatokkal, különösen a diplomáciával kapcsolatos szakma sajátosságait. Alig két hete az ukrán – és nemcsak az ukrán – média középpontjába a Magyarországgal kapcsolatos témák kerültek. Nagy figyelmet keltettek azok a gondolatok, amelyek több mint egyéves nagyköveti szolgálatának eredményeként fogalmazódtak meg.”
Fegyir Sándor 2025. február 24-én érkezett Magyarországra. „Számos narratíva keringett Ukrajnáról. Kellemetlen volt látni magamat, az elnököt, valamint ukrán kulturális, történelmi és politikai szereplőket olyan óriásplakátokon, posztereken és újságokban, amelyek teljesen hamis történeteket közvetítettek. Ezekben az információs és pszichológiai befolyásolási manőverekben érződött északkeleti szomszédunk kétszínűsége. Ha nem lennék Ukrajna nagykövete, azt gondolhatnám, hogy ezek újdonságok az információs és politikai környezetben. Valójában azonban ez egy olyan sztereotípia, amely még a Janukovics elnök hatalomra kerülését kísérő kampány idejéből származik. Az információs szlogenek és a közmédia által terjesztett hírek összessége alakítja a Magyarországon zajló eseményekről alkotott képet” – jegyezte meg a nagykövet.
Fegyir Sándor a politikai választásokkal kapcsolatos helyzetet sem hagyta figyelmen kívül. Kiemelte, hogy Magyarország és Ukrajna nem csupán történelmi és kulturális kapcsolatokkal rendelkezik, hanem közvetlen szomszédok is. Magyarország a Duna Bizottság tagja, és hozzáféréssel rendelkezik a Duna ukrajnai torkolatához. Az Ukrán Duna-Gőzhajózási Társaság bázisai Baja, Mosonmagyaróvár, Győr és Budapest városában találhatók.
„Jelenleg a Magyarország és Ukrajna közötti import-export kereskedelem értéke 2,4 milliárd dollárt tesz ki. Ebből 1,7 milliárd dollár Magyarország exportja. Elsősorban energetikai szükségletekről van szó, nevezetesen visszaáramoltatott gázról, kőolajról, dízelüzemanyagról, kenőanyagokról és villamos energiáról. Ukrajna logisztikai szolgáltatásokat, valamint agráripari termékeket exportál Magyarországra, például műtrágyákat, növényvédő szereket és könnyűipari gépeket, amelyek a magyar–ukrán kapcsolatok fő irányait határozzák meg.
Mára ezek a mutatók több okból is csökkentek. Magyarország az egyetlen olyan európai uniós ország, amely úgynevezett helyi szankciókat alkalmazott velünk szemben. Ez abban nyilvánult meg, hogy a magyar állam élt az egyes uniós tagállamok számára biztosított joggal, és korlátozta bizonyos termékek behozatalát. Jelenleg 22 ukrán termékre vonatkoznak korlátozások Magyarországon. Mivel azonban ezekre nem érvényesek általános európai uniós szankciók, továbbra is bejutnak a magyar piacra. Ilyen termék például a szója, a kukorica, a tojás, a hús, egyes tejtermékek és a méhészeti termékek. Magyarország az Európai Unió legnagyobb importőre az ukrán méz tekintetében. Ezért figyelemre méltó, hogy a korlátozások ellenére az ukrán termékeket továbbra is fogyasztják a magyar agrártermelők” – tette hozzá a nagykövet.
Fegyir Sándor szerint ugyanakkor Ukrajna szoros kapcsolatokat ápol Magyarországgal a különböző korosztályú gyermekek rehabilitációja terén. Csak az elmúlt évben 5443 ukrán gyermek számára biztosítottak ingyenes üdülési lehetőséget a szomszédos országban. A második helyen Németország áll, amely 800 gyermeket fogadott gyógykezelésre.
Emellett remény mutatkozik a magyar–ukrán gazdasági bizottság munkájának újraindítására is. A jövőben pedig – a korábbi megállapodásoknak megfelelően – új határátkelőhelyek létesítése is szerepel a tervek között. Kilátás van továbbá közös kétoldalú megállapodások kidolgozására, különféle reverzrendszerek kialakítására, valamint olyan programok újraindítására, amelyek a magyarországi politikai helyzet változását követően valósulhatnak meg.
A találkozó résztvevőinek lehetőségük volt kérdéseket feltenni a nagykövetnek.
