A színek kultúrtörténete, a Nap erejével készített művészeti alkotások, kárpátaljai települések állatvilága és égető környezeti problémák álltak az idei Föld napi rendezvény középpontjában a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Az eseményt a Biológia és Kémia Tanszék, valamint a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont közösen szervezte meg, rávilágítva arra, hogy környezetünk alapos megismerése az első lépés annak megóvása felé.
A rendezvénysorozat már a délelőtti órákban kezdetét vette: április 22-én, 10 órától az intézmény második szintjének folyosóján a hallgatók által készített különleges kisfilmeket tekinthették meg a látogatók. A videók nemcsak a diákok szülőföldjének gazdag állatvilágát mutatták be, hanem őszinte tükröt is tartottak a jelenlegi állapotoknak: több alkotásban hangsúlyosan megjelentek a tájat csúfító illegális szemétlerakók és egyéb ökológiai problémák, szembesítve a nézőket a helyi ökoszisztémákat fenyegető veszélyekkel.
A délutáni hivatalos megnyitót jelenlétével megtisztelte dr. Orosz Ildikó, az intézmény elnöke, valamint dr. Berghauer Sándor rektorhelyettes. Az elnök asszony köszöntőjében kiemelte a természet iránti alázat jelentőségét. Dr. Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóközpont vezetője a tudományos kutatások és a gyakorlati természetvédelem szoros kapcsolatát hangsúlyozta. Dr. Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője ünnepi beszédében rávilágított: a környezetvédelem nem csupán egy ránk rótt kötelesség, hanem közös felelősségünk és jövőnk alapja. Beszédében kiemelt hangsúlyt kapott a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv, emlékeztetve a jelenlévőket, hogy a világméretű pozitív változásokhoz vezető út saját közvetlen környezetünk megóvásával kezdődik.
A program szakmai részének fénypontja Kulin Ágnes festőművész, a Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatási és Intézményvezetés Tanszék adjunktusának Mitől ilyen színes ez a világ? című interaktív előadása volt. A hallgatóság lenyűgöző utazást tehetett a pigmentek világában: az őskori barlangrajzok természetes földfestékeitől kezdve a középkor méregdrága ultramarinján át egészen a modern kor technológiai vívmányaiig. Az előadás érintette a színek bizarr és olykor sötét oldalát is: megdöbbentő volt hallani, hogy a korábbi évszázadokban a „múmiabarna” árnyalat eléréséhez valódi múmiák őrölt maradványait is felhasználták. Szó esett emellett a 19. században divatos, de arzéntartalma miatt mérgező „smaragdzöldről”, valamint a kortárs művészeti világ egyik legérdekesebb konfliktusáról, a legfeketébb fekete (Vantablack) használati jogáért folyó „pigmentháborúról” is.
Az elméleti ismereteket gyakorlati élmény követte: a résztvevők a cianotípia technika segítségével váltak fényfestőkké. Ezt a 19. századi fotográfiai eljárást Anna Atkins botanikus tette világhírűvé, aki elsőként használta a módszert növények és algák tudományos dokumentálására, lenyomatok készítésére.
A folyamat során a résztvevők speciális, fényérzékeny vassókkal kezelt papírokkal dolgoztak. A technika alapja egy fotokémiai reakció: az UV-sugárzás hatására a kezelt felületen mély, jellegzetes kék szín, az úgynevezett Berlin-kék keletkezik. A műhelymunka során szárított növényi részeket – leveleket és virágokat – helyeztek a papírlapokra a résztvevők. Ahol a növények eltakarták a felületet, a vegyszer nem reagált a fénnyel, így a vizes kimosás után a természetes formák hófehér, éles sziluettjei maradtak meg a mélykék háttéren.
A saját készítésű alkotásokat a résztvevők emléktárgyként hazavihették, így a műhelymunka élménye mellett a természet kékbe zárt lenyomatait is megőrizhetik otthonaikban.
A rendezvény végére egy újfajta szemlélet is megerősödött a jelenlévőkben: a Föld napja nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a rácsodálkozás és a felelősségvállalás ünnepe, ahol a tudomány és a művészet egymást segítve tanít minket közös otthonunk szeretetére.
Takács Gabriella,
a Biológia és Kémia Tanszék koordinátora