A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének hallgatói 2026 májusában Erdélyben szakmai tanulmányúton és gyakorlaton vettek részt.
A program első pontjaként egy átfogó történelmi sétára került sor Kolozsvár városában Lupescu Radu egyetemi docens vezetésével. A hallgatók megismerhették a város történetét és megtekintették a jellegzetes épületeket, emlékhelyeket: Szabók tornyát, a ferences kolostort, Mátyás király és Bocskai István szülőházát, a Fő téren álló gótikus Szent Mihály-templom monumentális épületét, valamint a mellette található Mátyás-szoborcsoportot. Ezt követően a séta a Farkas utcai református templomhoz vezetett, valamint az ott található Szent György-szoborhoz, miközben felelevenítették a város középkori és újkori történelmét.
A tanulmányút ezt követő napjaiban a résztvevők ellátogattak a térség jelentős közgyűjteményeibe és múzeumaiba: többek között az Erdélyi Történeti Múzeumba, a Kolozsvári Állami Levéltárba, valamint a Gyalun található Rákóczi–Bánffy-kastélyba is. A történeti múzeumban Mihály Melinda tárlatvezetésének köszönhetően betekintést nyertek Erdély történelmébe az őskortól az ókoron, a népvándorlás korán és a középkoron át egészen az 1989-es forradalomig. A levéltárban Flóra Ágnes, a levéltár munkatársa mutatta be a kutatási lehetőségeket, valamint értékes történelmi forrásokon keresztül Kolozsvár történetét. A Rákóczi–Bánffy-kastély látogatása során pedig megismerték és az épületben található kiállításnak köszönhetően végigkövették a kastély múltját. A hazautazás során a résztvevők a Wesselényi család zsibói kastélyát és birtokát is meglátogatták.
A tanulmányút egyik célja volt az egyetemmel együttműködésben álló Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának meglátogatása is, ahol Murádin János Kristóf, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének vezetője fogadta a beregszászi oktatókat és hallgatókat. A beregszászi hallgatók megismerhették a vendéglátó egyetem történetét, épületét, a tanszékeket, a szakkínálatot és az oktatás folyamatát. Majd az egyetemen tett sétát követően meghallgatták a tanszékvezető előadását a romániai magyarok és németek 1944 és 1953 közötti elhurcolásáról.A továbbiakban az egyetemen található, szovjet fogságba hurcolt erdélyi magyarok történetéhez kapcsolódó állandó kiállítását is megtekintették. A kiállítás szemléltette az előadáson elhangzottakat és betekintést engedett a szovjet táborokban élők mindennapjaiba. A tematikus egységekre tagolt tárlat átfogóan mutatta be a fogság mindennapjait, a túlélési stratégiákat, a foglyok tárgyi kultúráját, valamint a fogság utóéletét.
A tanszék és a résztvevők ezúton is köszönetet mondanak a partnerintézménynek és a vendéglátóinknak a magas színvonalú szakmai programok megvalósításáért.