Fodor István Természettudományi Kutatóközpont

Cím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6.
Fax/Telefon: +380 3141 23462
E-mail: fodoristvankk@kmf.org.ua
honlap: http://fodoristvankk.kmf.uz.ua/
Intézetvezető: Dr. Kolozsvári István

Dokumetumok:

Fodor István Természettudományi Kutatóközpont – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem – Működési szabályzat

A Fodor István Természettudományi Kutatóközpont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Biológia és Kémia Tanszékének bázisán jött létre 2011 szeptemberében. Az intézet névadója Kárpátalja nemzetközi szinten is nagyra becsült botanikusa és ökológusa, az 1907-ben Alsógerebenen született Prof. Dr. Fodor István. Létrehozásának célja, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átfogó és célirányos szakintézeti keretek között is bekapcsolódjon Kárpátalja természeti kincseinek átfogó monitorozó vizsgálataiba.

A Fodor István Természettudományi Kutatóközpont munkájával és eredményeivel elősegíti Kárpátalja növényfajainak felkutatását és előfordulásuk feltérképezését, egy védett és ritka fajokat felvonultató növénykert kialakításával pedig hozzájárul a veszélyeztetett fajok génállományának megőrzéséhez.

Botanikai felvételezés Felsőgereben térségében

Az intézet működési profilját és céljait Kárpátalja természeti kincseinek felkutatása, tudományos igényű feltérképezése, megőrzésének elősegítése, az itt élő növény- és állatfajok felkutatása, életterük változásainak nyomon követése, tudományos gyűjtemények létrehozása. Kutatási programjaink keretében növénytani és állattani felvételezéseket és növényi szaporítóanyag-gyűjtéseket végeztünk Kárpátalja számos síkvidéki és hegyvidéki régiójában.

Terepi látogatásaink során gyűjtött növényeket és állatokat gyűjteményi elhelyezés céljából tartósítjuk és preparáljuk. A növényi szaporítóanyagok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Szikura József Botanikus Kertjébe kerülnek.

Együttműködési szerződés keretében több hazai és nemzetközi kutatási programban is részt vesz intézetünk.

Munkatársaink

2023–

Dr. Kolozsvári István – igazgató
Dr. Severa Miroszláv – tudományos főmunkatárs
Prof. Dr. Szikura Anita – tudományos munkatárs
Dr. Andrik Éva – tudományos munkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs

2022–2023

Dr. Kolozsvári István – igazgató
Prof. Dr. Bárány Sándor – tudományos főmunkatárs
Dr. Severa Miroszláv – tudományos főmunkatárs
Prof. Dr. Szikura Anita – tudományos munkatárs
Dr. Andrik Éva – tudományos munkatárs
Dr. Ljubka Tibor – tudományos segédmunkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs
Molnár Attila – tudományos segédmunkatárs
Vass Gábor – tudományos segédmunkatárs

2021–2022

Dr. Kolozsvári István – igazgató
Prof. Dr. Bárány Sándor – tudományos főmunkatárs
Dr. Severa Miroszláv – tudományos főmunkatárs
Prof. Dr. Szikura Anita – tudományos munkatárs
Dr. Andrik Éva – tudományos munkatárs
Dr. Ljubka Tibor – tudományos segédmunkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs
Molnár Attila – tudományos segédmunkatárs
Vass Gábor – tudományos segédmunkatárs

2020–2021

Dr. Kolozsvári István – igazgató
Prof. Dr. Bárány Sándor – tudományos főmunkatárs
Dr. Severa Miroszláv – tudományos főmunkatárs
Dr. Andrik Éva – tudományos munkatárs
Dr. Ljubka Tibor – tudományos segédmunkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs
Molnár Attila – tudományos segédmunkatárs
Vass Gábor – tudományos segédmunkatárs

2019–2020

Dr. Kolozsvári István – igazgató
Prof. Dr. Bárány Sándor – tudományos főmunkatárs
Dr. Severa Miroszláv – tudományos főmunkatárs
Dr. Andrik Éva – tudományos munkatárs
Dr. Iváncsó Ernő – tudományos munkatárs
Dr. Ljubka Tibor – tudományos segédmunkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs
Molnár Attila – tudományos segédmunkatárs
Vass Gábor – tudományos segédmunkatárs

2018–2019

Dr. Kolozsvári István – igazgató
Prof. Dr. Bárány Sándor – tudományos főmunkatárs
Dr. Severa Miroszláv – tudományos főmunkatárs
Dr. Andrik Éva – tudományos munkatárs
Dr. Iváncsó Ernő – tudományos munkatárs
Ljubka Tibor – tudományos segédmunkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs
Molnár Attila – tudományos segédmunkatárs

2016–2018

Dr. Kolozsvári István – igazgató
Prof. Dr. Bárány Sándor – tudományos főmunkatárs
Dr. Severa Miroszláv – tudományos főmunkatárs
Dr. Andrik Éva – tudományos munkatárs
Dr. Iváncsó Ernő – tudományos munkatárs
Ljubka Tibor – tudományos segédmunkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs
Molnár Attila – tudományos segédmunkatárs

2011–2015

Prof. Dr. Szikura József – igazgató
Kolozsvári István – tudományos segédmunkatárs
Kopor Zoltán – tudományos segédmunkatárs
Ljubka Tibor – tudományos segédmunkatárs

A Fodor István Természettudományi Kutatóközpont partnerintézményei

Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiája (UNTA) Botanikai intézete
Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiája (UNTA) Kárpátok Ökológiája Intézete
Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia D. K. Zabolotnij nevét viselő Mikrobiológia és Virológia Intézet
Magyar Természettudományi Múzeum (Magyarország)
Szlovák Tudományos Akadémia Botanikai Kutatóintézete (Szlovákia)
Kazahsztáni Oktatási és Tudományos Minisztérium Botanikai és Növényhonosítási Intézetének Központi Botanikus Kertje (Kazahsztán)
Kárpáti Bioszféra Rezervátum (Rahó)
Ungi Nemzeti Park (Nagyberezna)
Elvarázsolt Vidék Nemzeti Park (ukránul: Зачарований край) (Ilonca)
Hortobágyi Nemzeti Park (Magyarország)
Nyíregyházi Állatpark (Magyarország)
Nizsini M. Gogol Állami Egyetem Természettudományi Kara, Kémia és Gyógyszerészettudományi Tanszéke
T. G. Sevcsenko «Csernyihivi Kollégium» Nemzeti Egyetem
I. Ohienko nevét viselő Kamjanec Pogyilszkij Nemzeti Egyetem
V.N. Karazin nevét viselő Harkivi Nemzeti Egyetem
Poznańi Élettudományi Egyetem (Lengyelország)
Linner Bertalan Beregszászi járási Központi Kórház
Kárpátalja Beregszászi járási Tanácsa Beregszászi Központi Elsődleges Egészségügyi Alapellátási Központja
MyGardenOfTrees (Svájci Szövetségi Kutatóintézet WSL kutatócsoportja)
HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A Fodor István Természettudományi Kutatóközpont létrejötte óta a következő jelentősebb tudományos rendezvények szervezésében vett részt

2011

2011. szeptember 13. – Szemináriumi előadás: Milan Blažek – A Pruhonicei Botanikus Kert Iris fajai;
2011. november 3. – Tudományos műhelyek a kárpátaljai magyar tudományosság szolgálatában;

2012

2012. június 18. – Magyar nyelvű tudományos kutatómunka szellemi és infrastrukturális feltételei;
2012. november 16. – Feltáró kutatásoka II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Fodor István Kutatóműhelyében;

2013

2013. május 15. – Szemináriumi előadások: Szeminárium I. – Dr. Borhidi Attila – Evolúció és darwinizmus. A molekuláris evolúció problémái. Etnoökológia, mint új tudományterület;
2013. május 16. – A nemzetközi összefogás lehetőségei a Kárpát-medence természeti kincseinek megóvásában – nemzetközi tudományos konferencia;
2013. november 15. – Velünk élő tudomány – nemzetközi tudományos konferencia;

2014

2014. március 26–28. – CERECO-2014: The 5^th International Conference on Carpathian Euroregion;
2014. november 28. – Tudomány napja 2014 – megemlékezés;

2015

2015. május 14–16. – Nemzetközi tudományos konferencia Vágner Lajos tiszteletére;
2015. szeptember 25. – Kutatók éjszakája
2015. november 6. – Tudomány napja 2015 – megemlékezés;

2016

2016. június 1–4. – XII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia;
2016. szeptember 29. – Kutatók éjszakája;
2016. november 18. – Tudomány napja 2016;

2017

2017. március 30. – április 1. – CERECO-2017: The 6th International Conference on Carpathian Euroregion
2017. október 4. – Kutatók éjszakája
2017. november 9. – Tudomány napja 2017

2018

2018. május 25. – Botanikus kertek és dendrológiai parkok napja
2018. szeptember 20–22. XII international conference “Synanthropization of flora and vegetation”
2018. november 16. – Tudomány napja 2018

2019

2019. szeptember 26. – Kutatók éjszakája
2019. november 15–16. – Tudomány napja 2019 – Jubileumi emlékkonferencia

2020

2020. november 20. – Tudomány napja 2020
2020. november 27. – Kutatók éjszakája

2021

2021. április 22. – Föld napja
2021. június 3. – Botanikus kertek és dendrológiai parkok napja
2021. szeptember 22. – Kutatók éjszakája
2021. november 11–12. Tudomány napja

2022

2022. április 22. – Föld napja
2022. szeptember 22. – Kutatók éjszakája
2022. november 10. Tudomány napja

2023

2023. április 20. – Föld napja
2023. október 2. – Kutatók éjszakája
2023. november 14. Tudomány napja

2024

2024. április 16. – Föld napja
2024. szeptember 26. – Kutatók éjszakája
2024. november 14. Tudomány napja

2025

2025. április 25. – Föld napja
2025. szeptember 25. – Kutatók éjszakája
2025. november 13. Tudomány napja

A Fodor István Természettudományi Kutatóközpont infrastruktúrája

Szikura József Botanikus Kert

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem botanikai gyűjteményes kertje 2011-ben jött létre Prof. Dr. Szikura József kezdeményezésére.
A botanikus kert létrehozásának és fenntartásának kitűzött célja, hogy a helyi élőhelyi viszonyok figyelembevételével hozzájáruljon az őshonos és a világflóra ritka és védendő növényfajainak megőrzéséhez, szaporításához. A gyűjtemény az itt élő fajok génállományának megőrzésén túl botanikai kísérleti helyszínként és az egyetemi hallgatók oktatási gyakorlóhelyeként is funkcionál.

A gyűjtemény fenntartója a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Fodor István Természettudományi Kutatóközpontja, valamint Biológia és Kémia Tanszéke.

A botanikus kert flóragyűjteményének bővítése folyamatosan zajlik. A betelepített növények jelentős részben a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont, illetve a Biológia és Kémia Tanszék munkatársainak terepi gyűjtéseiből származnak, de sok faj és fajta szaporítóanyagához együttműködő partnereink közreműködésével sikerült hozzájutnunk. Napjainkig több mint 20 ukrajnai, magyarországi, oroszországi, csehországi és kazahsztáni partnerintézménnyel valósítottunk meg együttműködést.

Kazahsztáni Oktatási és Tudományos Minisztériuma Botanikai és Növényhonosítási Intézetének Központi Botanikus Kertje (Kazahsztán)
Debreceni Egyetemi Botanikus Kertje (Magyarország)
Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert (Magyarország)
ELTE Botanikus Kertje (Magyarország)
Erdőteleki Arborétum (Magyarország)
Fomina Botanikus Kert (Ukrajna)
Gergely Díszfaiskola (Magyarország)
Grisko Nemzeti Botanikus Kert (Ukrajna)
Gyógynövénykutató Intézet Botanikus Kertje (Magyarország)
Keszthelyi Botanikus Kert (Magyarország)
Növényi Diverzitás Központ (Magyarország)
Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Botanikus Kertje (Magyarország)
Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje (Magyarország)
Pruhonicei Botanikus Kert (Csehország)
Szarvasi Arborétum (Magyarország)
Szent István Egyetem Kísérleti Üzem és Tangazdaság (Magyarország)
Szent István Egyetem Soroksári Botanikus Kertje (Magyarország)
Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. (Magyarország)
Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert (Magyarország)

A botanikus kert kis alapterülete ellenére (8200 m²) már több mint 700 fa, cserje és lágyszárú faj, illetve fajta, változat szaporítóanyagának kezelését látja el.

Részlegek:

Egyszikűek
Kétszikűek
Dendrológiai gyűjtemény
Örökzöld gyűjtemény
Fűszer- és gyógynövények
Sziklakert
Levendulakert
Végzős hallgatók emlékfái

Főbb részlegeink jellemzői:

Dendrológiai gyűjtemény:

A gyűjtemény 52 növénycsalád képviselőit foglalja magában, összesen mintegy 300 taxont, amelyek közül több mint 160 faj. Az Ukrajna Vörös Könyvében szereplő fajok közül a gyűjteményben megtalálható a Fraxinus ornus L., a Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb. és a Taxus baccata L.

Egyszikű növények gyűjteménye:

Az egyszikűek gyűjteményében 18 család mintegy 200 taxonja szerepel, több mint 110 fajjal. Az Ukrajna Vörös Könyvében nyilvántartott fajok közül jelen van az Allium lineare L., Allium ursinum L., Colchicum autumnale L., Crocus banaticus J. Gay, Crocus heuffelianus Herb., Crocus speciosus M. Bieb., Eremurus spectabilis M. Bieb., Erythronium dens-canis L., Fritillaria meleagris L., Galanthus nivalis L., Iris sibirica L., Leucojum aestivum L., Leucojum vernum L., Lilium martagon L. és a Narcissus angustifolius Curtis.

Kétszikű növények gyűjteménye:

A kétszikű növények gyűjteménye 34 család mintegy 160 taxonját foglalja magában, összesen 140 fajjal. Az Ukrajna Vörös Könyvében szereplő fajok közül a gyűjteményben megtalálható a Crambe maritima L., a Paeonia tenuifolia L. és a Waldsteinia geoides Willd.

Fűszer- és gyógynövények gyűjteménye:

A gyűjtemény több mint 60 taxon található.

Lágyszárú növények parcelláinak a száma: 225

Legnagyobb fajszámmal képviselt családok:

Amaryllidaceae
Poaceae
Iridaceae
Caryophyllaceae
Cupressaceae

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nagyberegi gyűjteményes kertjét 2014-ben Ukrajna Botanikus Kertjeinek és Dendroparkjainak Tanácsa felvette Ukrajnai botanikus kertjeinek jegyzékébe.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Tudományos Tanácsa 2018 júniusában döntést hozott a nagyberegi gyűjteményes kert Szikura József Botanikus Kertté történő átnevezéséről.

Tudományos Herbárium

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Tudományos Herbáriuma 2021-ben „KMF”-kódjellel felkerült a New York-i székhelyű New York Botanical Garden által létrehozott „Index Herbariorum” nemzetközi nyilvántartásba.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Tudományos Herbáriumának kialakítását az intézmény Biológia és Kémia Tanszéke által megalapozott gyűjteményre épülően 2011-től a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont folytatja.

A Tudományos Herbárium jelenleg több mint 1000 növényfaj preparált példányait felvonultató 6000 herbáriumi lapot számlál. A gyűjtemény leggazdagabb részét az edényes növények kollekciója alkotja. Emellett kisebb mennyiségben mohagyűjtemény is található. A tudományos herbárium létrehozásának célja elsősorban az volt, hogy elősegítse a régió flóraalkotó fajainak intézményesített kutatását.

Állattani gyűjtemény

Munkatársaink az egyetem állattani anyagainak gyűjtésébe és feldolgozásába is bekapcsolódik. Az állattani gyűjtemény anyagainak egy része preparálási és rendszertani feldolgozás alatt áll, a tárolókat folyamatosan töltjük fel. Eddig közel 1000 kategorizált tétel szerepel gyűjteményünkben.

A Fodor István Természettudományi Kutatóközpont kutatási programjai

Kárpátalja vizes élőhelyeinek környezeti monitoringvizsgálatai

Kárpátalja felszíni vízhálózata rendkívül gazdag. A vízi ökoszisztémák állapotát meghatározó alapadatok hiánya jelentős akadályt képez a régió környezetvédelmi és vízgazdálkodási stratégiáinak kidolgozásában. Terepi tapasztalatok alapján a térség vízfolyásai és állóvizei egyaránt intenzív degradációs folyamatokat mutatnak. Ennek főbb okai a kommunális hulladék és szennyvíz környezetbe juttatása, valamint a mezőgazdasági eredetű diffúz terhelések (növényvédő szerek, műtrágyák). A degradáció kumulatív hatásai a vízminőség romlásában, az élővilág diverzitásának csökkenésében és az ökoszisztéma-funkciók sérülésében nyilvánulnak meg.

A kutatási program célja a síkvidéki vízfolyások és állóvizek részletes ökológiai állapotfelmérése. A vizsgálat tárgyát a főbb vízfolyások képezik (Tisza, Borzsa, Latorca, Batár, Szalva, Csaronda, Kerepec), valamint a Kárpátaljai-alföld állóvizei képezik.

A tervezett kutatómunka során komplex állapotértékelést végzünk, amely magában foglalja a vízkémiai és hidrológiai jellemzők mérését, a vízi makrofiton fajok, makrogerinctelenek és gerincesek vizsgálatát, valamint a biodiverzitás és az ökológiai indikátorok értékelését. Az így nyert adatok lehetővé teszik a felszíni vizek ökológiai állapotának összehasonlító elemzését, a főbb terhelési tényezők azonosítását, továbbá megalapozzák a hosszú távú monitoringprogramok és természetvédelmi intézkedések kidolgozását.

Kárpátalja idegenhonos növényfajainak annotált jegyzékének az összeállítása, mint alap a fajok monitorozásához és a kontrollintézkedések kidolgozásához

A kutatás célja a Kárpátalja növényvilága idegenhonos fajainak vizsgálata, melyek elterjedése veszélyezteti a biológiai sokféleséget és a társadalom biztonságát, valamint alapfeltétele a Biológiai Sokféleség Egyezmény, az Invazív Idegenhonos Fajok Globális Stratégiája, az Invazív Idegenhonos Fajok Európai Stratégiája és más nemzetközi és nemzeti jogszabályok betartásának Ukrajnában. A kutatás keretében meghatározásra kerül a vizsgált csoport jelenlegi fajösszetétele, biológiai jellemzőik, elterjedésük és ökológiai- és cönotikus kötődésük, figyelembe véve a regionális sajátosságokat. Az ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk értékelését terepi kutatások, herbáriumi és irodalmi adatok, valamint nyílt adatbázisokból származó információk elemzése alapján, összehasonlító florisztikai módszerek alkalmazásával végezzük. Első ízben kerül összeállításra a vizsgált régió idegenhonos fajainak jegyzéke, elterjedési térképeik elkészítése GIS-technológiák alkalmazásával, valamint a természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk előzetes értékelése. Az eredmények alapul szolgálnak a régióban előforduló adventív növényfajok monitorozásához és hatékony kontrollintézkedések kidolgozásához.

A természetes és introdukált növényi diverzitás vizsgálatának és megőrzésének tudományos alapjai a Szikura József Botanikus Kertben

A biológiai sokféleség csökkenése az egyik legfontosabb jelenkori ökológiai problémák közé tartozik. A fajok eltűnése a meglévő ökológiai kapcsolatok megsemmisülését és a természetes közösségek romlását, önfenntartó képességük elvesztését eredményezi, ami végső soron azok eltűnéséhez vezet. A biológiai sokféleség további csökkenése az ökoszisztéma destabilizálódásához, a bioszféra integritásának elvesztéséhez és a környezet legfontosabb jellemzőinek fenntartásának képtelenségéhez vezethet. A tudományos munka célja a Szikura József Botanikus Kert területén található természetes és bevezetett növények részletes elemzése, valamint a potenciálisan invazív fajok azonosítása.