Tudomány Napja 2026 – tizenöt éves a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont és a Szikura József Botanikus Kert

A Rákóczi Egyetem Biológia és Kémia Tanszéke, valamint a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont minden évben tisztelegnek a Tudomány Napja előtt. A november 11-én megrendezett esemény azonban kiemelt fontosságú volt, hiszen a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont és a Szikura József Botanikus Kert tizenöt éves fennállását is méltatták. Az eseménynek a nagyberegi Szikura József Botanikus Kert adott otthont.

A rendezvény a Rákóczi Egyetem udvarán vette kezdetét, ahol a résztvevők ünnepélyes keretek között elültettek egy magyarorgona-csemetét. A magyar orgona (Syringa josikaea) ritka, jégkorszaki reliktumfaj, amely természetes élőhelyén ma már csak a Kárpátok két térségében, Kárpátalján és Lemberg megyében, valamint Erdélyben fordul elő. Elültetésével egyetemünk Kárpátalja különleges természeti örökségére és annak megóvása iránti közös felelősségünkre kívánta felhívni a figyelmet.

A jelenlévőket Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője köszöntötte.

„Ma egyetlen növény elültetésével kezdjük a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvénysorozatunkat. Ez elsőre szerény kezdetnek tűnik, de azt hiszem, nagyon is találó. A magyar orgona ugyanis nem akármilyen növény, ritka, jégkorszaki reliktumfaj, amely a Kárpátok természeti örökségének különleges része”

– emelte ki Csernicskó István, egyetemünk rektora.

A köszöntők után Csernicskó István és Kohut Erzsébet elültették az orgonacsemetét.

Az esemény a Szikura József Botanikus Kertben folytatódott, ahol felavatták prof. dr. Szikura József emlékkövét. Néhai prof. dr. Szikura József (1932–2015) egyetemünk korábbi rektora, a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont, illetve a később róla elnevezett nagyberegi növényi gyűjteményeskert (jelenleg Szikura József Botanikus Kert) alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint a Moldovai Köztársaság Nemzeti Ökológiai Akadémiájának rendes tagja volt. Az emlékkövet Orosz Ildikó, egyetemünk elnöke és Szikura Anita, a Rákóczi Egyetem Biológia és Kémia Tanszékének docense, a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa avatta fel.

„Nagy hálával állok ma itt, hisz Szikura József egy kivételes ember volt, aki mindig is szívén viselte intézményünk sorsát”

– emelte ki Orosz Ildikó elnök, majd megemlékezett Szikura Józsefről, aki kijevi állását hagyta ott azért, hogy a beregszászi intézményben dolgozhasson.

Szikura Anita, Szikura József lánya köszönetet mondott az emlékkő felállításáért, valamint azért, hogy az intézmény méltán őrzi Szikura professzor emlékét.

Olekszandr Lukas, a Tarasz Sevcsenko Csernyihivi Nemzeti Egyetem professzora és Jurij, a Tarasz Sevcsenko Csernyihivi Kollégium Nemzeti Egyetem Ökológiai, Földrajzi és Természetgazdálkodási Tanszékének vezetője szintén köszönetet mondtak az itt végzett munkáért, a két intézmény közötti szoros együttműködésért, valamint három igen különleges növényfajt ajándékoztak a Szikura József Botanikus Kert részére.

„A mai ünnepségen a tudomány iránti megbecsülés találkozik az emlékezéssel. Ma egyszerre mondunk köszönetet az elvégzett munkáért, és tisztelgünk egy olyan tudós előtt, akinek kezdeményezése ma is alakítja intézményünk életét”

– tette hozzá Csizmár Iván, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese.

Az ünnepélyes köszöntőket követően Kopor Zoltán, a Szikura József Botanikus Kert igazgatója vezette körbe a jelenlévőket a kert részlegein.

A nap második felében szakmai konferenciára és könyvbemutatóra került sor.

A jelenlévőket Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának titkára köszöntötte.

„November immár három évtizede a magyar tudomány ünneplésének időszaka. Nagy öröm számomra, hogy ennek keretében ma két kárpátaljai tudományos műhely fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelhetjük. Ez jól érzékelteti, hogy a tudományos hazafiasság nem pusztán egy szép gondolat, hanem az elmúlt években megvalósult munka meghatározó mozgatórugója”

– mondta.

Berghauer Sándor, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese kiemelte, hogy tizenöt év tudományos berkekben nem olyan sok, de emberi mértékben jelentős dolog.

„Ezeknek az intézményeinknek missziója van. Lehetőséget teremtenek arra, hogy a nálunk tanulók ne csak a tankönyvekből ismerkedhessenek meg a természet szépségeivel, hanem a gyakorlatban is megtapasztalhassák mindezt”

– tette hozzá.

Kolozsvári István, az egyetem Fodor István Természettudományi Kutatóközpontjának igazgatója köszönetet mondott az elmúlt évtizedekért.

„Ma, amikor fát ültettünk, a jövőbe tekintettünk, amikor emlékkövet avattunk, a múltba néztünk vissza, a szakmai előadások révén pedig a jelent éljük meg”

– emelte ki.

A köszöntőket követően plenáris előadásokra került sor. Elsőként Kolozsvári István tartott előadást A Fodor István Természettudományi Kutatóközpont és a Szikura József Botanikus Kert fejlődése és tudományos tevékenysége az elmúlt 15 évben címmel. Őt követte Kohut Erzsébet, a Rákóczi Egyetem Biológia és Kémia Tanszékének vezetője, aki a magyar orgona előfordulásáról szólt a Keleti-Kárpátokban. Végül Michael S. Dosmann, a Harvard Egyetem Arnold Botanikus Kertjének élőnövény-gyűjteményéért felelős vezetője és Miles Schwartz Sax, a Harvard Egyetem Arnold Botanikus Kertjének élőnövény-gyűjteményéért felelős kurátorhelyettese az élőnövény-gyűjtemények fejlesztését célzó programot mutatták be.

Az előadásokat könyvbemutató követte. Elsőként Hadnagy István, a Biológia és Kémia Tanszék koordinátora ismertette a Kohut Erzsébet, Kopor Zoltán, Szikura Anita és Kolozsvári István szerkesztette A nagyberegi Szikura József Botanikus Kert Allium-gyűjteménye című monográfiát. Ezt követően megismerhettük a Kolozsvári István és Kohut Erzsébet által szerkesztett Fiatal természetkutatók kézikönyve című kiadványt, mely a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont tudományos kiadványa.

Az esemény zárásaként poszterkiállításra került sor, amelyen többek között a kisdobronyi község talajtani vizsgálata, az ánizsillatú izsópfű termőképességének vizsgálata, az eurázsiai hód előfordulásának és ökológiai szerepének vizsgálata, a Borzsa folyó egy szakasza makrofitaállományának felmérése, valamint a lepkefajok biodiverzitás-vizsgálata jelent meg.

Kurmay Anita