2026 áprilisa és májusa folyamán a Számvitel és Auditálás Tanszék nemzetközi akadémiai együttműködésének keretében több előadásra is sor került, amelyeket Kálmán Géza Botond, a Neumann János Egyetem docense tartott a Nemzetközi pénzügyek tantárgy keretében. Az előadások középpontjában a vállalati értékteremtés alapvető kérdései, a pénzügyi logika összefüggései, valamint a gyakorlati pénzügyi gondolkodás fejlesztése állt.
Az egyik előadásban az értékteremtés mechanizmusait vizsgálták különböző üzleti modelleken keresztül, beleértve a termelést, a szolgáltatásnyújtást és a pénzügyi eszközök birtoklását. A hallgatók olyan ismert nemzetközi vállalatok működését elemezték, mint a Netflix, a BMW, a Visa, a PayPal vagy az Amazon, és azt vizsgálták, hogy ezek a cégek milyen módon teremtenek és sajátítanak ki értéket termékek előállítása vagy szolgáltatások nyújtása révén. Kiemelt figyelmet kapott a kölcsönös értékteremtés koncepciója: a vállalkozások hozzáadott értéket hoznak létre a fogyasztók számára, miközben a profit ösztönzőként szolgál a fejlődéshez és a tevékenység bővítéséhez. A nemzetközi pénzügyek szempontjából ez szorosan kapcsolódik a globális értékláncokhoz, az árképzéshez és a fenntartható nyereségesség biztosításához a nemzetközi piacokon.
Egy másik előadási napon a tartozik-követel logikájával, a mérleg szerkezetével és a gyakorlati pénzügyi műveletekkel foglalkoztak. Egy hitelkártya használatának példáján keresztül a hallgatók elemezték:
- a pénzbeáramlás és a pénzkiáramlás kapcsolatát;
- a cash flow és a nyereség közötti különbséget;
- a kamatköltségek és a pénzügyi fegyelem hatását;
- az ösztönzőrendszerek, különösen a cashback szerepét.
Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy a mindennapi pénzügyi döntéseket összekapcsolják a számviteli logikával, valamint a likviditás- és tőkeköltség-menedzsment alapelveivel mind a háztartások, mind a vállalkozások szintjén.
Egy következő előadás alkalmával megfogalmazódott egy központi kérdés is: miként alakul át az értékteremtés folyamata mérhető pénzügyi eredményekké, és hogyan befolyásolják a pénzügyi döntések – különösen a hitelhasználat – a hosszú távú jólétet és jövedelmezőséget? Ez a kérdés összekapcsolta a pénzügyi magatartás mikroszintjét a nemzetközi pénzügyi rendszerek makroszintjével, hangsúlyozva a pénzügyi fegyelem szerepét a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításában.
Az előadások interaktív és hallgatóközpontú jellegűek voltak. A hallgatók:
- nemzetközi vállalatokat mutattak be és azonosították azok üzleti modelljeit;
- számviteli logikát alkalmaztak valós pénzügyi műveletek elemzésére;
- elemezték a hitelkártya-használat és a tartozások időben történő visszafizetésének hatásait;
- elkülönítették a bevétel, a költség, az önköltség és a nyereség fogalmait.
Az előadó kiemelte a hallgatók aktivitását, nyitottságát a szakmai párbeszédre, valamint azt a képességüket, hogy az elméleti koncepciókat gyakorlati pénzügyi példákkal tudják összekapcsolni. Véleménye szerint a hallgatókkal való közös munka rendkívül inspiráló és eredményes volt, a magas szintű bevonódás pedig hozzájárult a pénzügyi folyamatok mélyebb megértéséhez.
Az előadássorozat jól példázta, hogyan kapcsolhatók össze a nemzetközi pénzügyek elméleti alapjai a gyakorlati pénzügyi gondolkodással, amely a jövő pénzügyi szakembereinek képzésében kiemelt jelentőséggel bír.
