A tudományos rendezvények világában gyakran a szakmai előadások, a kutatási eredmények és az akadémiai diskurzus kerülnek a középpontba. Ugyanakkor egy valóban értékteremtő tudományos esemény nem csupán az értelemre, hanem az ember lelki és kulturális érzékenységére is hatni kíván. Ezt a szemléletet tükrözte a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Tehetségprogram támogatásával a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem által szervezett IX. Tudományos Vitadélután programja is, amelynek kulturális kísérőeseményeként a résztvevők megtekinthették a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban bemutatott Lélektánc című lírai, összművészeti előadást.
A kulturális program jelenléte különös jelentőséggel bírt, hiszen a tudomány és a művészet valójában nem egymástól elkülönülő területek, hanem az emberi gondolkodás és önkifejezés egymást kiegészítő formái. A tudomány a világ megértésére törekszik, míg a művészet annak átélésére és érzékeltetésére. Egy tudományos vitadélután mellett megjelenő kulturális előadás ezért nem pusztán szórakoztató elem, hanem szellemi és lelki értelemben is tovább mélyíti az esemény üzenetét.
A Lélektánc különösen méltó választásnak bizonyult erre az alkalomra. Az előadás az irodalom, a zene és a mozgásszínház különleges egységére épült, miközben érzékenyen és művészi eszközökkel jelenítette meg az emberi kapcsolatok, az érzelmek és a belső vívódások világát. Az est során magyar klasszikus költők – többek között József Attila, Szabó Lőrinc és Petőfi Sándor – művei szólaltak meg, amelyek nemcsak esztétikai élményt nyújtottak, hanem mélyebb gondolati tartalommal is gazdagították a rendezvény résztvevőit.
A színpadon a produkció megálmodója, rendezője és egyben előadója Gál Natália, valamint Turóczy Antónia és Pércsi Lajos érzékeny és hiteles játékukkal jelenítették meg a szerelem, az emberi kapcsolatok és a belső lelki vívódások különböző arcait. A mozgásvilág kialakításában meghatározó szerepet vállalt Orosz Enikő és Orosz Péter, a Kárpátalja Táncegyüttes vezetői, akik az irodalmi szövegek érzelmi mélységét koreográfiai nyelvre fordítva teremtettek különleges színpadi atmoszférát. Az előadás összművészeti jellegét tovább gazdagította a felvételről közreműködő művészek munkája: Ferenczi Attila, Polyák Anita, Mónus Dóra, Heczel Jázmin, Sipos Ilka, Séra Dániel, Jakab K. Tamás, Szilvási Szilárd, Puskás Gergő és Varga József közreműködése révén az előadás egyszerre vált lírai, dinamikus és érzelmileg mély színházi élménnyé.
A Vitadélután kulturális programja rámutatott, hogy a tudományos közösségnek szüksége van azokra az alkalmakra, amelyek túlmutatnak a szakmai kereteken, és lehetőséget teremtenek a közösségi élményre, az emberi kapcsolatok erősítésére és a közös kulturális értékek megélésére. A művészet jelenléte oldotta a tudományos diskurzus formalitását, ugyanakkor emelkedettebbé és emberközelibbé tette az esemény egészét.
A rendezvény ezzel ismét bizonyította, hogy a tudomány és a kultúra egymást erősítő értékek. A szervezők úgy vélték, hogy a tudományos vitadélután akkor válik igazán teljessé, ha nemcsak új ismereteket közvetít, hanem közösséget is épít, érzelmeket is megszólít és kulturális élményt is nyújt résztvevői számára. A Lélektánc előadása méltó módon járult hozzá ehhez az élményhez és maradandó szellemi-lelki értékkel gazdagította a rendezvény résztvevőit.
Ezúton is köszönjük a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójának, Sin Edinának a lehetőséget.
Váradi Natália, II.RFKME