Egyetemünk adott otthont a II. Biogeosphere and Socium nemzetközi tudományos konferenciának

2026 márciusának utolsó hetében intézményünkben a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett hagyományos Rákóczi Napok részeként nagyszabású eseménysorozatra került sor, amelynek kiemelt programja volt a II. Biogeosphere and Socium nemzetközi tudományos konferencia.

A rendezvény a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Biológia és Kémia Tanszéke, a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont, a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Csernyihivi Kollégiuma, valamint a Słupski Pomerániai Egyetem együttműködésében valósult meg 2026. március 25–27. között, Magyarország Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.

A konferencia rendkívül sokszínű szakmai programmal várta a résztvevőket. Célja a biológiai, ökológiai és társadalmi rendszerek, valamint azok kölcsönhatásainak vizsgálata révén az innovatív természettudományos kutatások és oktatási módszerek bemutatása, továbbá a nemzetközi szakmai párbeszéd elősegítése volt.

A megnyitón prof. dr. Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, prof. dr. Jurij Karpenko, a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Csernyihivi Kollégiuma Ökológia, Földrajz és Természetvédelmi Tanszékének vezetője, valamint prof. dr. Tomasz Hetmański, a lengyelországi Słupski Pomerániai Egyetem Biológiai Intézetének igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

A plenáris szekció, melyet dr. Hadnagy István moderált, a természettudományok, az élettudományok és a modern technológiák határterületeit érintő, nemzetközi jelentőségű előadások sorát kínálta.

Az előadás-sorozatot prof. dr. Höhn Mária (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Soroksári Botanikus Kert, Magyarország) nyitotta meg, aki a fenyőfajok közép- és kelet-európai állományait érintő klímaváltozási hatásokat mutatta be. Előadásában rámutatott a múltbeli alkalmazkodási folyamatokra, valamint a fajok túlélési esélyeire a gyorsan változó környezeti feltételek között, hangsúlyozva a természetvédelmi és génmegőrzési stratégiák jelentőségét.

Dr. habil. PaedDr. Nagy Melinda (Selye János Egyetem, Szlovákia) előadása az agyműködés és a mesterséges intelligencia (AI) közötti párhuzamokat vizsgálta. A neuronhálózatok működésének összehasonlításán keresztül mutatta be, miként inspirálja a biológiai idegrendszer a modern AI-rendszerek fejlesztését, rávilágítva az idegtudomány és az informatika közötti egyre szorosabb kapcsolatra.

Prof. dr. Natalia Kurhaluk (Pomerániai Egyetem, Lengyelország) a növényi alapú étrendekben található nitrátok élettani hatásait ismertette. Az előadás kitért a nitrátok biokémiai mechanizmusaira, klinikai jelentőségére, valamint a humánegészségre gyakorolt potenciális jótékony hatásaira, hangsúlyozva az étrendi és terápiás alkalmazások lehetőségeit.

Prof. dr. Krivcova Marina (Ungvári Nemzeti Egyetem, Ukrajna) a gyógynövények antimikrobiális tulajdonságait és azok szájüregi mikrobiota szabályozásában betöltött szerepét mutatta be. Előadása rávilágított a természetes alapú megoldások jelentőségére a modern fogászat és mikrobiológia területén, különös tekintettel az új terápiás irányokra.

A plenáris szekciót dr. Kolozsvári István (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, Ukrajna) előadása zárta, bemutatva Kárpátalja alföldi vizes élőhelyeinek ökológiai állapotát a jelenlegi kutatási eredmények tükrében. Az előadás kiemelte ezen élőhelyek biodiverzitásának jelentőségét, valamint a természetvédelmi beavatkozások eredményességét és a tájhasználat helyi jellemzőit.

A plenáris előadások közös vonása volt a tudományterületek közötti együttműködés hangsúlyozása, valamint a globális környezeti és egészségügyi kihívásokra adott tudományos válaszok bemutatása.

A konferencia programjának folytatásaként délben az egyetem vezetése, oktatói és hallgatói közösen rótták le tiszteletüket az intézmény belső udvarában álló Szikura József-mellszobornál, ahol koszorúkat helyeztek el. A megemlékezéssel az egyetem egykori rektora, Kárpátalja kiemelkedő magyar botanikusa, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi tagja emlékének adóztak.

A konferencia folytatásaként a tudományos munka hét párhuzamos szekcióban zajlott, amelyek az oktatás és a természettudományos szemléletformálás, a biodiverzitás és élőhelykutatás, a környezetvédelem és klimatikus kérdések, az agro-biodiverzitás és növénytermesztés, a környezeti kémia és mikrobiológia, az emberi egészség és orvosbiológia, valamint a turizmus és társadalomtudomány témaköreit ölelték fel. A szekciók keretében összesen 44 tudományos előadás hangzott el.

A konferenciára beérkezett értékes kutatási eredményeket, téziseket és absztraktokat egy hivatalos konferenciakötetben gyűjtötték össze és adták ki. A digitális kiadvány online elérhető, az alábbi linken szabadon megtekinthető és letölthető: https://kme.org.ua/wp-content/uploads/2026/03/bgs_2026_book_of_abstracts.pdf

A konferencia szakmai programja 2026. március 27-én, pénteken a Nagydobronyi Erdei Iskola és Kutatóbázisban zárult. Az interaktív workshop központi témája az Etnikai régiók természeti és társadalmi jellemzőinek kutatása volt. A Nagydobronyi Erdei Iskola és Kutatóbázis a helyi vadvédelmi rezervátum szomszédságában helyezkedik el. A résztvevők ebben a különleges, nyugodt természeti környezetben betekintést nyerhettek az intézmény környezeti nevelési tevékenységébe, miközben közvetlen közelről ismerkedhettek meg a térség gazdag növény- és állatvilágával, valamint a táj természeti értékeivel.

A Rákóczi Napok ünnepi programsorozata nemcsak a tudományos és kulturális életet pezsdítette fel, hanem fontos közéleti eseményeknek is teret adott. Március 27-én az Apáczai Csere János Könyvtár olvasóterme adott otthont a rendkívül népszerű, Kérdezd a Minisztert! című interaktív fórumnak.

A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított az egyetemi polgárság számára: a hallgatók közvetlenül, személyesen tehették fel kérdéseiket a meghívott miniszternek, nyílt és építő jellegű párbeszédet folytatva az őket érintő legfontosabb kérdésekről.

A Biológia és Kémia Tanszék számára külön büszkeség, hogy hallgatóink nemcsak szép számban jelentek meg a nívós eseményen, hanem aktív formálói is voltak a diskurzusnak. Diákjaink bátran éltek a felszólalás lehetőségével, és lényeglátó kérdéseikkel gazdagították a beszélgetést. Közösségi szerepvállalásuk kiváló példája, hogy a rendezvényen tanszékünk három hallgatója a hallgatói önkormányzat hivatalos képviseletében is jelen volt.

Pénteken történelmi jelentőségű eseményre került sor intézményünk életében: ünnepélyes keretek között felavatták a Rákóczi Egyetem hivatalos szimbólumait – a talárt, a jogart és a láncot. Ez méltó megkoronázása volt annak a mérföldkőnek, hogy az intézmény 2025 októberében véglegesen egyetemi rangra emelkedett, és ezzel új fejezetet nyitott a kárpátaljai magyar felsőoktatás történetében.

Az új státuszt és autonómiát jelképező méltóságjelvényeket Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át Orosz Ildikó elnök asszonynak és Csernicskó István rektor úrnak. A rendezvény egy különösen látványos és szimbolikus mozzanattal zárult: a tanszékvezetők első alkalommal ölthették magukra azokat az egyedi tervezésű talárokat, amelyeket ezentúl minden hivatalos egyetemi ünnepélyen viselni fognak.

Számunkra ez a pillanat kivételes büszkeséget jelentett, hiszen a Biológia és Kémia Tanszék vezetője, dr. Kohut Erzsébet – a tudományterületünkhöz hűen, a természetet, a megújulást és az életet szimbolizálva – zöld zsinórral díszített talárt ölthetett magára.

Összességében a rendezvénysorozat nemcsak a múlt hagyományai (Rákóczi-örökség, korábbi rektorok emlékezete) előtti tisztelgés volt, hanem az intézmény egyetemi rangra emelkedésének méltó megünneplése és a nemzetközi tudományos élet aktív ápolása is.

Takács Gabriella,
a Biológia és Kémia Tanszék koordinátora