Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium közös szervezésében október 8-án tudományos konferenciára került sor. A Hit, hűség, megmaradás: Esterházy János öröksége és kárpátaljai párhuzamok című konferenciának az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont.
A jelenlévőket Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója köszöntötte, kiemelve, hogy különösen fontos a mai esemény, hiszen Esterházy János személyesen is járt Kárpátalján, és látogatása során Ortutay Jenővel is találkozott, aki pedig ennek a központnak a névadójának, Ortutay Elemérnek volt az édesapja.
„Nekünk az a feladatunk, hogy az igazságot keressük, ez a tudomány a feladata, és az igazság szolgálata pedig mindenkinek erkölcsi kötelessége”
– emelte ki.
Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja külön megköszönte mindenkinek, aki részt vett abban, hogy ez a konferencia megvalósulhatott.
„Esterházy János többször is megfordult Kárpátalján, Beregszászban is. Azzal a szándékkal kértünk fel a témakört kutató történészeket, hogy tárjuk fel Esterházy János életútját, kárpátaljai kapcsolódási pontjait, hisz életpályáján keresztül a 20. század Közép-Európájának valamennyi politikai és társadalmi megrázkódtatása szemléltethető”
– tette hozzá.
Berghauer Sándor, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese a hit, hűség és megmaradás fogalmak fontosságára hívta fel a figyelmet.
„Térségünk múltja számtalanszor megmutatta, hogy a megmaradás nem egyszerűen jelenlét kérdése. Jelenti a közösségünkhöz, a nyelvhez, a kultúrához, a hithez és az örökölt értékekhez való ragaszkodást”
– mondta.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke az emlékezés és a múlt megőrzésének fontosságáról szólt.
„Azért van szükség az ilyen konferenciákra, hogy ne ilyen mártírságokat kelljen szenvednünk, hanem a mi közösségünk, ismerve a múltját, tudjon mindent megtenni annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében békében élhessünk”
– emelte ki.
A köszöntőket követően előadás-sorozatra került sor. Elsőként Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja adott elő Esterházy János útja a vértanúság felé címmel. Őt követte Molnár Imre történész, szociológus, aki Esterházy János és a kárpátaljai magyarság kapcsolatáról szólt. Balga Zoltán, a Prágai Magyar Katolikus Plébánia plébánosa Esterházy János kultuszát elevenítette fel a csehországi magyarság körében. Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház helyzete, papjainak politikai repressziója a kommunista diktatúra idején címmel adott elő.
A nap második felében Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője A szovjet büntetőjog bevezetése Kárpátalján című előadását hallhattuk. Fenics Volodimir, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense a szovjethatalom vallásellenes politikájáról szólt. Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense a sztálini egyházpolitika sarokpontjait ismertette. Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója A kárpátaljai görögkatolikus papok egzisztenciális és lelkiismereti döntéseinek értelmezése az egyházüldözés időszakában címmel adott elő.
A konferencia zárásaként a jelenlévők megkoszorúzták a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban található Esterházy János-emléktáblát.
K. A.