Egy tudományos diákköri konferencia sikere ritkán a véletlen műve. A jubileumi, huszadik alkalommal megrendezett Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia (KTDK) apropóján idén a figyelem a háttérben dolgozó mentorokra is irányult. Az elmúlt két évtized adatai egyértelműen jelzik, hogy a kárpátaljai magyar tudományos élet utánpótlásának kinevelése mögött módszeres és kitartó munka áll.
Az összesített adatok alapján a tehetséggondozás egyik fontos bázisát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke adja. Az intézmény legtöbb hallgatót felkészítő oktatói kivétel nélkül ebből a szellemi körből kerültek ki, ami jól mutatja a tanszéken belüli szakmai folytonosságot és stabilitást.
A kutatásmódszertani útmutatásban és a forrásfeldolgozásban dr. Csatáry György vállalta a legnagyobb szerepet, aki húsz év alatt 19 hallgatót indított el a konferencián. A tanszéki kollégák közül dr. Molnár D. Erzsébet és dr. habil. Váradi Natália egyaránt 15-15 diák kutatómunkáját irányították az évek során. Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya 14, míg dr. habil. Szakál Imre 11 fiatal tehetség tudományos kibontakozását segítette mentorként.
Ez a tevékenység messze túlmutat az egyetemi oktatás keretein. Kárpátalján a tudományos utánpótlás nevelése egyet jelent a helyi kulturális és történelmi emlékezet megőrzésével. Az elismert oktatók munkája igazolja, hogy az igazi mentori szerep nem korlátozódik a tananyagra és a szervezett oktatási foglalkozásra: a személyes példamutatás és a generációkon átívelő szellemi műhelyek fenntartása biztosítja, hogy a kárpátaljai magyar értelmiség a jövőben is megállja a helyét.
Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék