Terepgyakorlat Kárpátalja természeti és történelmi helyszínein

Kárpátalja gazdag természeti öröksége és sokrétű történelmi múltja kiváló lehetőséget biztosít a Biológia és Kémia Tanszék hallgatóinak terepi ismeretszerzésre és gyakorlati készségeik fejlesztésére.

2025. október 17-én az I–III. évfolyamos biológia és az ember egészsége, valamint az I–II. évfolyamos természettudományok szakos hallgatók botanikai, zoológiai és biogeográfiai terepgyakorlaton vettek részt.

A gyakorlat egyik kiemelt célpontja a fokozottan védett magyar vagy erdélyi orgona (Syringa josikaea Jacq. Fil. ex Rchb.) természetes populációja volt Szarvasháza (Жденієво) térségében. A faj állománya a Zsdenyijevka-patak mentén található, reliktum jellegénél fogva különös természetvédelmi értéket képvisel. A Syringa josikaea kizárólag a Keleti-Kárpátok meghatározott területein – főként Ung és Ugocsa vidékén – fordul elő, Ukrajna Vörös Könyvében veszélyeztetett (Вразливий) kategóriában szerepel. A faj az IUCN Vörös Listáján is nyilvántartott. Ez a 3–5 méter magas lombhullató cserje május második felében hozza enyhén illatos, lilás színű virágait, amelyek a közönséges orgonához képest 1-2 héttel később nyílnak. Nevét báró Jósika Jánosné után kapta, akinek kolozsvári kertjében gróf Bethlen Katalin mutatta be először a növényt. Élőhelye jellemzően cserjés-láperdős terület, amely sajátos mikroklimatikus és talajviszonyokkal rendelkezik.

A terepi megfigyeléseket követően a hallgatók ellátogattak a Felsőgereben (Верхня Грабівниця) közelében található Árpád-vonal múzeumba, ahol megismerkedtek a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb védelmi rendszerével. Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség által 1939 és 1944 között épített erődrendszer volt, amely a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódott. Legnagyobb, részben rekonstruált szakasza Kárpátalján, Felsőgereben térségében található. Az idegenvezetés során a hallgatók betekintést nyerhettek a föld alatti, vasbeton szerkezetű bunkerek rendszerébe, megismerhették a védelmi létesítmények szerkezetét, működését és történeti hátterét. Az egykor elhagyatott és megrongált létesítmények egy részét helyreállították, így ma már oktatási és turisztikai célból is látogathatók.

A terepgyakorlat zárásaként a résztvevők felkeresték a Vereckei-hágón található honfoglalási emlékművet, amely a magyar történelem egyik legszimbolikusabb helyszíne. Ezen az útvonalon keltek át a honfoglaló magyarok 895-ben a Kárpátokon, és érkeztek meg a Kárpát-medencébe. A térség később is számos történelmi esemény helyszíne volt, ezen az útvonalon törtek be a mongol-tatár seregek, valamint 1703-ban II. Rákóczi Ferenc is itt tért vissza Lengyelországból Magyarországra. A térség mindkét világháború idején hadműveleti terület volt. Az 1881-ben felállított első emlékművet a 20. században többször lerombolták. Matl Péter szobrászművész tervei alapján 1995-ban megkezdődött az új honfoglalási emlékmű építése, amelyet 2008-ban avattak fel, visszaadva a Vereckei-hágó méltó helyét a nemzeti emlékezetben.

A tanszék oktatói fontosnak tartják, hogy hallgatóik tanulmányaik során személyesen is felkeressék a korábban megismert védett természeti területeket, és közvetlen tapasztalatokat szerezzenek térségünk történelmi emlékhelyeiről is.

A terepgyakorlat szakmai irányítását és szervezését Hadnagy István és Kopor Zoltán oktatók látták el. A terepgyakorlat megvalósításában jelentős támogatást nyújtott az egyetem vezetősége, különös tekintettel a hallgatók utazásának megszervezésére. Ezúton is hálásan köszönjük együttműködésüket és folyamatos támogatásukat!

Biológia és Kémia Tanszék

  A tudomány útján – sikeresen zárult a XIV. Kárpátaljai Vándoregyetem A Pszichológiai Szakszolgálat részvétele a Külhoni magyar gyermekpszichológusok képzése programon