Konferenciát rendeztek Lehoczky Tivadar naplójáról és örökségéről

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum közös szervezésében szakmai konferenciára került sor A dokumentált múlt: Lehoczky Tivadar naplójának forrásértéke és interpretációs lehetőségei címmel. A rendezvényre november 27-én került sor a Rákóczi Egyetem Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasótermében.

A konferenciát Rácz Béla, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense nyitotta meg. Köszöntőjében a résztvevők figyelmét elsősorban Lehoczky Tivadar tudományos örökségének jelentőségére irányította. Mint hangsúlyozta:

A mai Kárpátalja területének talán az egyik első és talán legnagyobb polihisztora volt, olyan tudományos munkákat alkotott meg, amelyek a 21. században is megállják a helyüket.

Rácz Béla felhívta a figyelmet arra, hogy Lehoczky Tivadar munkásságát nem szabad megkerülni:

Elég, ha csak a kárpátaljai történelemről, régészetről, földrajzról, biológiáról vagy bármilyen más numizmatikai, címertani vagy településtörténeti kutatásokról van szó, Lehoczky Tivadar ott volt mindezeknek a kezdeténél.

Rácz Béla a beszédében összegezte a rendezvény céljait is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani műhely-konferencia már a harmadik olyan esemény novemberben, amely Lehoczky életét és munkásságát állítja a középpontba. Hangsúlyozta, hogy az új kutatási projekt egyik legfontosabb feladata a tudós eddig kiadatlan naplójának feldolgozása. Mint elmondta:

Szeretnénk bemutatni az egyetlen olyan jelentős forrásmunkáját, amelyet valamilyen oknál fogva máig nem sikerült kiadni, és amelynek a forrásértékével, interpretációs lehetőségével is fogunk foglalkozni.

Rácz Béla végül köszönetet mondott a jelenlévőknek, és jókívánságait fejezte ki a nap folyamán zajló szakmai munkához.

Ezt követően Sumovszka Olha, a Lehoczky Múzeum igazgatója vette át a szót. Beszédében elmondta, hogy a Lehoczky Múzeum őrzi Lehoczky Tivadar legértékesebb gyűjteményeit. Hangsúlyozta, hogy a múzeum teljes mértékben nyitott a kutatásokra, hiszen még nagyon keveset tudunk Lehoczky életéről és munkásságáról, ezért minden új vizsgálat különösen fontos, így minden kutatni vágyót szeretettel várnak. Továbbá köszönetet mondott az egyetem vezetőségének az együttműködésért és a támogatásért. Végül arra buzdította a hallgatóságot, hogy tegyék még ismertebbé Lehoczky Tivadar örökségét, és büszkén ápolják emlékét.

Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte Lehoczky Tivadar sokoldalú tudományos életművének jelentőségét, valamint a kárpátaljai magyar értelmiség és a magyar kormány támogatásának szerepét a tudományos műhelyek fenntartásában és fejlődésében. Vida László elmondta:

Szerencsére a kárpátaljai magyar értelmiség állhatatosságának és a magyar kormány támogatásának köszönhetően létrejöttek és fejlődnek a magyar nyelvű tudományosságnak azok a műhelyei, amelyek megőrizték és továbbviszik a nagy erők gazdag szellemi örökségét.

Kiemelte: örömteli látni, hogy ezek az intézmények erősödnek, sikereket érnek el, és így hozzájárulnak az itteni magyarság megmaradásához ebben a felfordult világban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar nyelvű tudományosság beregszászi műhelyei szoros együttműködésben dolgoznak a Lehoczky Tivadar nevét viselő megyei helytörténeti múzeummal, közösen szervezve konferenciákat és más tudományos eseményeket. Mint fogalmazott:

Ez a mai rendezvény is egyfajta tisztelgés a nagy tudós, a polihisztor emléke előtt. Egyebek mellett azt is üzeni nekünk, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség az előtte tornyosuló nehézségek dacára változatlan élni akarással ragaszkodik önazonosságához, féltve ápolja történelmi emlékeit.

Végül Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke is megosztotta a gondolatait. Kiemelte Lehoczky Tivadar páratlan polihisztori teljesítményét:

Lehoczky Tivadar az első polihisztor Kárpátalján, aki több tudományterületen letette a saját hagyományát.

Rámutatott arra is, hogy Lehoczky Tivadar életművének feltárása mindannyiunk felelőssége. Végül eredményes napot kívánt minden résztvevőnek, valamint arra buzdította őket, hogy folytassák a tanáraik, a professzoraik kutatásait.

A konferencia szakmai részében elsőként Ruszin Valéria, a Lehoczky Múzeum munkatársa tartotta meg az előadását, melyben bemutatta azt, hogy a múzeum hogyan építette be Lehoczky gyűjtő- és kutatómunkájának eredményeit az intézmény kiállításaiba. Majd Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője ismertette a Csatáry Györggyel, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatójával végzett kutatások eredményeit, hangsúlyozva a polihisztor Lehoczky Tivadar sokrétű tevékenységét, külön kitérve a régészeti, a néprajzi és a történeti kutatásaira. A naplók tudományos feldolgozásának módszertani kérdéseit Rácz Béla, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója ismertette, rámutatva a „régészeti naplók” értelmezésének kihívásaira és új kutatási lehetőségeire.

A fiatal kutatók blokkja Popovics Angelina előadásával kezdődött. A Rákóczi Egyetem BA Középiskolai oktatás – történelem és állampolgársági ismeretek szakának másodéves hallgatója az 1892-es tőkési bronzleletek történetét dolgozta fel Lehoczky naplói alapján. Őt követte Orosz Melánia, az intézmény MA történelem és régészet szakának másodéves hallgatója, aki a beregszászi leleteket mutatta be a Lehoczky régészeti jegyzeteinek első kötetében található adatok alapján. A sort Radvánszky Ágoston, ugyanazon mesterszak hallgatója zárta, aki Lehoczky gyűjteményének távoli származású tárgyait ismertette, ezzel bemutatva a gyűjtő érdeklődésének földrajzi és tematikai sokszínűségét.

Lehoczky Tivadar hagyatéka ma is meghatározó forrásértékkel bír Kárpátalja történetének kutatásában. A szakmai előadások hozzájárultak az életmű újraértelmezéséhez és a régió múltjának pontosabb feltárásához, miközben lehetőséget teremtettek az intézmények közötti együttműködés erősítésére és a fiatal kutatók bemutatkozására.

Oniszkó Gy.