2026. május 14-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem által szervezett IX. Tudományos Vitadélutánon mutatták be Dr. habil. Váradi Natália „Az 1956-os magyar forradalom kárpátaljai vonatkozásai. A gálocsi politizáló csoport esete KGB dokumentumok alapján” című kötetét, amely egy forráskiadvány.
A szerző több mint ezer oldalnyi, korábban publikálatlan KGB-iratanyag feldolgozásával mutatja be a gálocsi politizáló csoport történetét, valamint az 1956-os magyar forradalom kárpátaljai hatását. A mű különleges értékét az adja, hogy az Ukrajna Állambiztonsági Szolgálata Kárpátaljai Megyei Igazgatóságának levéltárában őrzött, eddig feltáratlan dokumentumokat teszi hozzáférhetővé a hozzátartozók, kutatók és az érdeklődő olvasók számára.
A forráskiadvány nem csupán egy újabb dokumentumközlés az 1956-os magyar forradalom történetéhez kapcsolódóan, hanem hiánypótló, nagy ívű levéltári feltárás, amely a kárpátaljai magyar közösség szovjet diktatúrával szembeni rejtett ellenállásának egyik kevéssé ismert fejezetét emeli be a történeti emlékezetbe.
A kötet tudományos alapossága már a szerkesztési elvekben is megmutatkozik. A szerző nem egyszerűen közreadja a dokumentumokat, hanem részletes bevezető tanulmánnyal, történeti kontextussal, jegyzetapparátussal és névmutatóval látja el azokat. A csaknem ötszáz oldalas munka három nagyobb egységre tagolódik: az első rész történeti áttekintést ad Kárpátalja szovjetizálásáról és az 1956-os események helyi hatásairól; a második rész a gálocsi politizáló csoport működését és tagjainak sorsát tárja fel; míg a legterjedelmesebb egység maga a levéltári dokumentumkorpusz, amely 141 forrást közöl teljes terjedelemben.
A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy a történeti eseményeket nem kizárólag politikai vagy intézménytörténeti szempontból mutatja be, hanem emberi sorsokon keresztül érzékelteti a szovjet diktatúra működését. A kihallgatási jegyzőkönyvek, házkutatási iratok, vádemelési határozatok, börtönjegyzőkönyvek és rehabilitációs dokumentumok együttese megrendítő pontossággal rajzolja meg azt a légkört, amelyben a rendszerellenesnek minősített gondolat már önmagában is büntetőjogi kategóriává válhatott. Különösen megrázóak a református lelkipásztor, Gecse Endre ügyéhez kapcsolódó dokumentumok, amelyek a korszak egyházellenes politikájának tragikus következményeit is bemutatják.
A szerző forrásközlési módszere tudományos szempontból is figyelemre méltó. A dokumentumok szöveghű közlése, az eredeti iratok nyelvi sajátosságainak megőrzése, valamint a levéltári jelzetek pontos feltüntetése komoly kutatói munkára vall. A bevezetőből világosan kirajzolódik az a filológiai és történeti igényesség, amellyel a szerző a nehezen olvasható, gyakran sérült vagy kézzel írt dokumentumokat feldolgozta és magyar nyelvre fordította. A kötet értékes részét képezik a mellékletek, amelyek vizuálisan is közelebb hozzák az olvasóhoz az 1956-os kárpátaljai eseményeket és a gálocsi politizáló csoport történetét. A függelékben szereplő fényképek, helyszínrajzok, kézzel írott vallomások, röplapok, lefoglalt fegyverekről készült dokumentációk, helyszíni vázlatok nem csupán illusztrációként szolgálnak, hanem önálló történeti forrásértékkel is bírnak. A mellékletek révén az olvasó szinte közvetlenül szembesülhet a szovjet állambiztonsági rendszer működésének tárgyi emlékeivel, a megtorlások mechanizmusával és azok emberi következményeivel. Különösen megrendítőek a fiatal vádlottakról készült rabosítási fényképek és az eredeti, kézzel készített röplapok, amelyek a korszak légkörét és a szabadságvágy személyes dimenzióját is érzékletesen közvetítik.
A kiadvány egyúttal emlékezetpolitikai jelentőséggel is bír. A gálocsi fiatalok története, valamint a meghurcolt és bebörtönzött személyek sorsa hosszú évtizedeken keresztül a hallgatás kategóriájába tartozott. A kötet ezt a történelmi hiányt pótolja azzal, hogy névvel, dokumentumokkal és hiteles forrásokkal rekonstruálja a helyi ellenállás történetét. Ezzel nemcsak a tudományos kutatást gazdagítja, hanem hozzájárul a kárpátaljai magyarság kollektív történelmi emlékezetének megőrzéséhez is.
Külön említést érdemel a kötet gondos technikai kivitelezése is. A kiadvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem gondozásában jelent meg 2026-ban, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács támogatásával. A szakmai lektorálásban neves történészek vettek részt, – Dr. Dupka György, Dr. Kovács Emőke, Dr. Molnár D. Erzsébet – a tördelés és a grafikai előkészítés pedig esztétikailag is magas színvonalú munkát eredményezett.
A kötet a kárpátaljai 20. századi történetkutatás egyik kiemelkedő teljesítménye. Nemcsak a történészszakma számára szolgál alapvető forrásként, hanem mindazok számára is fontos olvasmány lehet, akik az 1956-os forradalom határon túli összefüggései, a szovjet diktatúra működése vagy a kárpátaljai magyarság története iránt érdeklődnek. A mű egyben méltó emléket állít azoknak, akik a szabadság gondolatáért üldöztetést, börtönt vagy akár halált szenvedtek.
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem,
Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék