A Földrajz mesterképzési oktatási program megvitatása és megújítása

2026. április 1-jén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen a Földrajz mesterképzési programért felelős munkacsoport ülést tartott. A megbeszélés célja a képzési program megvitatása és korszerűsítése volt a jogszabályi, oktatási és munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően.

Az ülésen részt vettek a Földrajz és Turizmus Tanszék tudományos és pedagógiai munkatársai, valamint Ukrajna vezető felsőoktatási intézményei akadémiai közösségének képviselői: Mezencev Kosztyantin, a földrajztudományok doktora, professzor, a Kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének vezetője; Scsabeljszka Valentina, a földrajztudományok kandidátusa, docens, a Mihajlo Drahomanov Ukrán Állami Egyetem Földrajz Tanszékének vezetője; Bikova Marija, a földrajztudományok doktora, docens, a Mihajlo Drahomanov Ukrán Állami Egyetem Földrajz Tanszékének docense; Luzsanszka Tetyana, a földrajztudományok kandidátusa, a Munkácsi Állami Egyetem Földrajz és Társadalomtudományi Tanszékének docense; Provotar Natalija, a földrajztudományok kandidátusa, docens, a Kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének docense.

Ezenkívül az ülésen jelen voltak a munkaadók, a gyakorlati helyek képviselői: Kántor József, a Nagydobronyi Kistérség Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sportosztályának vezetője, Kampó Ildikó, a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum megbízott igazgatója, Ionika-Antal Viktória, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója, Újfalusi László, a Péterfalvi Kölcsey Ferenc Alap- és Középfokú Oktatási Intézmény tanára. Az ülés további résztvevői: Duma Renáta és Ködöböc-Volohina Szofija a diákönkormányzat képviselői, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók.

A sokféle résztvevőnek köszönhetően a témát több szempontból is megvizsgálták, és minden érintett véleménye megjelenhetett.

Molnár József, a képzési program szakfelelőse bemutatta a program szerkezetét, annak célját, felsorolta az oktatási komponensek listáját, valamint felvázolta a javasolt változtatásokat, amelyeket 2026-ban terveznek bevezetni. Különös figyelmet fordítottak a szakmai kompetenciák és a tanulási eredmények elemzésére, valamint a hallgatók és az oktatók körében végzett kérdőíves felmérés eredményeire. A kulcsfontosságú javaslatok között az oktatási programok gyakorlati részének bővítése is szerepelt.

A megbeszélés résztvevői kiemelték a magas szakképzettségű földrajztanárok képzésének fontosságát, elsősorban a régiók igényeinek figyelembevételével, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeire. Az országos demográfiai kihívások ellenére a program iránti kereslet stabil: 2025-ben a felvételi kvóta teljes mértékben betelt, a 2025–2026-os tanévben pedig 13 hallgató vesz részt a képzésben.

 

A megbeszélés során számos lényeges kérdés került napirendre, többek között:

  • az oktatási komponensek összevonásának célszerűsége az interdiszciplináris és projektalapú oktatás lehetőségeinek bővítése érdekében;
  • a mesterképzésre történő jelentkezés tavaszi szemeszterben induló (keresztfélév) felvétel problematikája és annak lehetséges rendezési módjai (kiegészítő követelmények vagy kreditek előírása);
  • a háború tematikájának integrálása az oktatási folyamatba;
  • az angol nyelvi készségek fejlesztése a hallgatók körében;
  • a modern digitális technológiák és a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban;
  • a szóbeli tudásellenőrzés szerepének előtérbe helyezése;
  • a kutatói és pedagógiai komponensek egyesítése a mesterképzési szakdolgozatokban.

Külön figyelmet fordítottak az inkluzív oktatás kérdéseire, amely a jelenlegi körülmények között egyre nagyobb jelentőséggel bír, valamint a tudományos-kutatási gyakorlati lehetőségek bővítésének szükségességére.

A megbeszélés eredményeként döntés született a Földrajz képzési program aktualizálásáról a hatályos jogszabályok, a belső szabályozó dokumentumok és a stakeholderek javaslatainak figyelembevételével. Különösen előirányozták az angol nyelvű tantárgyak oktatásának bővítését, ami hozzájárul a hallgatók nyelvi kompetenciáinak fejlesztéséhez.

A frissített képzési programot a tanszék és a felsőoktatás minőségbiztosítási tanácsa elé terjesztik, majd az egyetem tudományos tanácsa hagyja jóvá. A jóváhagyást követően a képzési programot és a kapcsolódó észrevételeket az intézmény hivatalos weboldalán teszik közzé.

A megbeszélés rámutatott, hogy a résztvevők nagy fokú érdeklődést mutatnak a képzési program fejlesztése iránt, és fontosnak tartják, hogy az megfeleljen a korszerű kihívásoknak és a társadalmi igényeknek.

  76 produkció jutott tovább a „Szól a Fülemüle!” – XII. kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató döntőjébe Erasmus+ mobilitáson vettek részt a Földrajz és Turizmus Tanszék oktatói