Pedagógus-továbbképzést szervezett a Perényiné Frangepán Katalin Gimnázium

Pedagógus-továbbképzést szervezett a Perényiné Frangepán Katalin Gimnázium február 19–20-án, amelyen ötven pedagógus vett részt az óvodai és iskolai inklúzió, valamint a nyelvi fejlődés támogatásának témájában.

A program célja az volt, hogy gyakorlati és elméleti tudással segítse az óvodai és iskolai pedagógusokat az inkluzív nevelés megvalósításában, valamint a gyermekek nyelvi fejlődésének hatékony támogatásában. A rendezvényen mintegy 30 szakember vett részt.

A február 19-i program ünnepélyes megnyitóval kezdődött, majd szakmai előadások és tréningek követték egymást. Az eseményt Jakab Andrea, az intézmény igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkája rendkívül sokrétű és felelősségteljes feladat, amely messze túlmutat a tananyag átadásán. Mint fogalmazott:

A pedagógus ma már nemcsak tudást közvetít, hanem irányt mutat, támogat és biztonságot ad. Sokszor valóban a második édesanyja a gyermeknek.

Beszédében kiemelte, hogy a nevelőknek egyszerre kell jelen lenniük fejlesztőként, mentorként és közösségépítőként. Rámutatott arra is, hogy a gyermekek különböző képességekkel, eltérő nyelvi sajátosságokkal és szociális háttérrel érkeznek az intézményekbe, ezért a befogadó, támogató környezet megteremtése alapvető feladat.

Az inkluzív szemlélet nem választás kérdése, hanem szakmai és emberi kötelességünk. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol minden gyermek lehetőséget kap a kibontakozásra

– emelte ki az igazgató.

Jakab Andrea beszédében hangsúlyt kapott a szülők szerepe is, hiszen a hatékony nevelőmunka elképzelhetetlen a családokkal való együttműködés nélkül. A továbbképzés céljai között szerepelt a gyermekek nyelvi fejlődésének tudatos és módszeres támogatása az oktatási környezetben, valamint a pedagógusok közötti szakmai együttműködés erősítése.

A rendezvényen ezt követően felszólalt Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnök asszonya, valamint a P. Frangepán Katalin Gimnázium hálózat alapítója is. Beszédében hangsúlyozta, hogy különösen időszerű az inkluzív nevelés kérdése egy olyan időszakban, amikor a háború közvetlen és közvetett hatásai a gyermekek mindennapjait is befolyásolják.

Sajnos azt kell mondanom, hogy egyre nagyobb szükség lesz az inkluzív szemléletre, hiszen olyan helyzetben élünk, amikor még mindig tart a háború. Ennek hatását a kisgyermekek is érzékelik, még ha nem is értik pontosan, mi történik körülöttük

– fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a fegyveres konfliktusok hosszú távú pszichológiai következményei a családokon keresztül a legfiatalabb generációkra is kihatnak, ezért a pedagógusok szerepe felértékelődik.

Orosz Ildikó személyes példákkal is érzékeltette, milyen nehézségekkel járhat a háborús élmények feldolgozása, és rámutatott arra is, hogy mindez fokozott terhet ró az oktatási intézményekre. Kiemelte, hogy egyre több gyermek igényel sajátos bánásmódot, miközben a pedagógusok sokszor nincsenek kellően felkészítve az ilyen helyzetek kezelésére. Beszédében külön hangsúlyt kapott az óvodai nevelés szerepe. Véleménye szerint az iskolaérettség kérdését felelősen kell kezelni, hiszen

sokkal egészségesebb, ha egy gyermek még egy évet az óvodában tölt, mintha az iskolában válik lemaradóvá és kudarcos tanulóvá.

Saját életútján keresztül is rámutatott arra, hogy a mentális és érzelmi érettség legalább olyan fontos, mint a fizikai fejlettség.

Az elnök asszony szólt az integráció gyakorlati megvalósításáról is. Példaként említette, hogy külföldön – többek között londoni tapasztalatai alapján – természetes, hogy a sajátos nevelési igényű vagy nyelvi hátránnyal induló gyermekek mellé asszisztenst biztosítanak. Mint mondta, ez nemcsak a gyermekek beilleszkedését segíti, hanem a pedagógus munkáját is jelentősen megkönnyíti.

Külön kitért a roma gyermekek oktatási integrációjára is, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a befogadás és a közös munka hosszú távon az egész közösség javát szolgálja. Úgy fogalmazott, a gyermekekkel való foglalkozás nemcsak pedagógiai, hanem társadalmi felelősség is. Zárásként arra biztatta a résztvevőket, hogy a képzésen szerzett tudást vigyék tovább intézményeikbe, és a jövőben is mélyítsék el az inkluzív neveléshez kapcsolódó szakmai ismereteiket.

Ez a téma velünk marad a következő években is, ezért a saját érdekünk, hogy foglalkozzunk vele, hogy könnyebb legyen a munkánk és a gyermekeink élete egyaránt

– hangsúlyozta Orosz Ildikó.

A megnyitót követően Gavriljuk Ilona, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete Óvodapedagógiai Szakmódszertani Bizottságának vezetője tartott előadást Biztonságos kezdés – az óvodai beszoktatás pszichológiája címmel. Előadásában az óvodai beilleszkedés lelki hátterét, a gyermekek biztonságérzetének kialakítását és a szülőkkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A délelőtt folyamán tréninget is vezetett, ahol a résztvevők gyakorlati módszereket sajátíthattak el. A délután folyamán dr. Putterer Elisabeth főiskolai adjunktus Nyelvelsajátítási modellek bemutatása a magyarországi német óvodák példáján keresztül címmel tartott előadást. A nap zárásaként Tóth Tímea, a gimnázium bázisóvodájának óvónője Egy inkluzív óvodai csoport élete címmel számolt be a tapasztalatairól.

A február 20-i program az inkluzív szemlélet és a nyelvi fejlesztés további aspektusaira irányította a figyelmet. A nap Tóth Ilona, az Inkluzív Központ rehabilitációs szakembere előadásával indult, amelynek címe „Mindenki másképp egyforma” – inkluzív szemlélet a mindennapokban volt. Ezt követően Ádám Adrienn, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Minaji Óvodájának vezetője a Beszédkészség fejlesztése óvodáskorban című témában adott elő. Mező Dianna, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Gyermekfejlesztő Központjának és tanodájának vezetője „Jelenünk és jövőnk” – a beszédfejlődés és a tanulási-magatartási problémák összefüggései címmel tartott előadást, míg Gál Anna, a gimnázium Bulcsui Óvodájának vezetője az Ukrán és magyar nyelvtanulási stratégiák óvodás- és iskoláskorú gyerekeknek című témával szerepelt a programban. A szakmai nap záró szakaszában Gabóda Éva, a Rákóczi Egyetem Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa A manuális tevékenységek szerepe az óvodai inkluzív nevelésben címmel tartott előadást, majd műhelymunkát vezetett a résztvevők számára.

A kétnapos program előadásai és gyakorlati foglalkozásai lehetőséget teremtettek a résztvevők számára a tapasztalatcserére, az új módszerek megismerésére és az inkluzív pedagógiai gyakorlat elmélyítésére. A szervezők bíznak abban, hogy a megszerzett tudás hosszú távon is hozzájárul a gyermekek sikeres fejlődéséhez és az intézményi közösségek megerősítéséhez.

Oniszkó Gy.