Nemzetközi interdiszciplináris konferencia a Rákóczi Egyetemen

2025. január 1-én vette kezdetét a HUSKROUA Language APL Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben nemzetközi együttműködési projekt, melyben társpartner a Kárpátaljai Magyar Egyetemért Jótékonysági Alapítvány (KME JA). A projekt elsődleges célja a nyelvi sokszínűség kialakítása és fejlesztése a magyar–szlovák–román–ukrán határ mentén. A projekt zárókonferenciájára november 25–26-án került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen.

A konferencia hivatalos megnyitójára november 25-én került sor.

A jelenlévőket Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora köszöntötte, kiemelve, hogy megtisztelő számára, hogy nemcsak helyet biztosít intézményünk a konferenciának, de a projektben is részt vesz.

„Izgalmas időszak volt ez, sokat tanultunk belőle valamennyien. Igazából az a legfontosabb szerintem, hogy nemcsak elméleti, hanem gyakorlati hozadéka is van annak, amit elvégeztünk a kollégákkal közösen az elmúlt időszakban”

– tette hozzá.

Tóth Tünde, a KME JA igazgatója köszöntőjében az elmúlt időszakot elevenítette fel, hogy mi is pontosan a Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben című projekt, hogy miért fontos a nyelvi akadálymentesítés, milyen jogi hátterei vannak ennek Kárpátalján, végezetül a projekt jelentőségét emelte ki.

„A nyelvi akadálymentesítés elsőre elvont tudományos kifejezésnek tűnhet, pedig végtelenül egyszerű dologról van szó. A kétnyelvű táblák, feliratok, tájékoztatók alapján igazodhatunk el magunk körül, az egészségügyben vagy a szolgáltatószektorban, ha anyanyelvünkön fordulhatunk ügyes-bajos dolgainkkal a különböző hivatalokhoz egy többnyelvű környezetben, vagy ha a tömegtájékoztatásban ugyancsak anyanyelvünkön juthatunk a szükséges információkhoz, könnyebbé válik a mindennapi életünk”

– emelte ki Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja.

Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője videóüzenetben köszöntötte a megjelenteket.

„Nekünk, kárpátaljai magyaroknak a nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem ez a kultúránk alapja, közösségünk összetartó ereje. Ezért számunkra nagyon fontos, hogy a közéleti kommunikációban, az oktatásban, a közigazgatásban és a kulturális életben elismerjék az anyanyelvünket, azt szabadon használhassuk szülőföldünkön az élet minden területén”

– mondta.

Seszták Oszkár, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás elnöke kiemelte: „Mi, magyarországiak kiváltságos helyzetben vagyunk, hisz magyarul tudunk olyan országok polgáraival kommunikálni, mint Szlovákia, Románia, Ukrajna, a határon kívül lévő magyar közösségeknek viszont egy mindennapi kihívást jelent, hogy hogyan tudják használni az anyanyelvüket.”

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke beszédében a romániai és ukrajnai magyar kisebbségek helyzetének hasonlóságáról szólt, hozzátéve, hogy ennek a projektnek az egyik fő célja, hogy unokáink is tudják a magyar nyelvet.

„A nyelvi akadálymentesítés nemcsak egy blokk, hanem egy folyamat, folyamatosan változik és mi azért vagyunk, hogy városunk lakói komfortosan élhessenek, élhessék meg identitásukat”

– mondta Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

Ezt követően díjátadásra került sor, ahol a szervezők azokat a társadalmi szereplőket ismerték el, akik munkájukkal, elhivatottságukkal és jobb példájukkal hozzájárultak a többnyelvűség hangsúlyozásához vállalkozói, közéleti, közoktatási és tömegtájékoztatási szinten. Csernicskó István rektortól, Hires-László Kornéliától, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjétől és Tóth Tünde igazgatótól díjat vehetett át a TV21 Ungvár, a Nagydobronyi Líceum, az Aknaszlatinai Kistérségi Tanács, a Franklin’s Store és a Cafe Fratelli vállalkozás.

Az ünnepélyes megnyitót követően plenáris előadásokra került sor. Elsőként Laihonen Petteri, a finnországi Jyväskyläi Egyetem nyelvésze a finnországi alkotmányos kétnyelvűségről adott elő. Őt követte Csernicskó István, akinek A nyelvi jogi változások és a nyelvi akadálymentesítés kárpátaljai perspektívái című előadását tekinthettük meg.

A nap második felében Sorbán Angella, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatási osztályvezetője előadásában nyelvi hátrány és a nyelvi akadálymentesítés kérdéskörét járta körbe. Vančo Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója a kisebbségi nyelvek helyzetét ismertette Szlovákiában. Kozmács István, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója Kis nyelvek, kis népek: látható nyelvek és hallható közösségek a többnyelvűség és nyelvi jogok tükrében címmel adott elő.

November 26-án a jelenlévők négy szekcióban járják körbe a nyelvi akadálymentesítés kérdéskörét.

A projektet az Európai Unió az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027 keretében támogatja.

Kurmay Anita

  Folklórkincsek Kijevből Beregszászba: bővült az egyetemi könyvtár állománya A magyar nyelvről és tudományosságról tartott előadást egyetemünk oktatója