A Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék kutatási témái
(2025–2029)
1. Lehoczky Tivadar életének és munkásságának kutatása, régészeti feljegyzéseinek feldolgozása – A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Lehoczky Tivadar Területi Honismereti Múzeum között létrejövő együttműködés eredményeként megkezdődött a 19. század második feléből és a 20. század elejéről származó, Lehoczky Tivadar által írt régészeti feljegyzések, naplók digitalizálásának folyamata. A források digitalizálását a főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének munkatársai vállalták el, kitűzve egyúttal azt a célt is, hogy a digitalizálást követően megkezdődik a naplók számítógépes átírása, illetve a forrás magyarázó jegyzetekkel való kiegészítése. A célok között szerepel az átírt és magyarázó jegyzetekkel ellátott naplók elsődleges forrásként való kiadása.
A naplók feldolgozásába a tanszéken futó „Történelem és régészet” mesterszintű képzési program hallgatói is bekapcsolódtak, kutatási gyakorlatuk keretein belül járulnak hozzá a munkafolyamathoz. A naplók feldolgozásával kapcsolatosan évfolyammunka-kiírás is született.
A naplók feldolgozása több ütemben zajlik: a digitalizálást követően először a 4 kötetnyi forrás számítógépes átírása a cél, ezt követi a magyarázó jegyzetekkel való kiegészítés. 2025-ben kezdődött a kutatási projekt, évente 1 napló feldolgozása a cél, tehát a teljes projekt megvalósításának ideje 2029-ig tart.
A kutatási projekt keretein belül évente tervezünk 1-1 műhelykonferenciát, továbbá B-kategóriás és Scopus/WoS tanulmányok megjelentetését az 5 éves időszak folyamán. 2025 novemberében a kutatási projektet egy poszterkiállítással egybekötött műhelykonferenciával kezdjük, majd 2027-re tervezzük a Lehoczky-naplók első és második kötetének forráskiadvány-kéziratának előkészítését, 2029-re pedig a harmadik és negyedik kötet kéziratának összeállítása a cél. A projektidőszak végére egy kiállítással egybekötött konferenciát tervezünk.
2. A mai Kárpátalja területének őstörténete: interdiszciplináris kutatások – A javasolt kutatás témája, ami Kárpátalja őstörténetéről szól, két, általunk használt és egymással összefüggő tudományterületből áll: a régészetből és a petrográfiai-geológiai vonalból. Pontosan ebben rejlik kutatásaink interdiszciplináris jellege. Ennek megfelelően a közös kutatásainkat is a következő irányokban fogjuk megvalósítani. Egyrészt folytatódnak a kifejezetten Kárpátaljára koncentrált kutatások. Ezek a geokronológia, a régészeti kontextus és a különböző kőnyersanyagok felhasználásának aspektusai lesznek a régiónk legfontosabb őskőkori in situ lelőhelyein. Ugyanakkor ezek az első ránézésre szűken regionális kutatások a közép-európai szomszédos területek paleolitikumának anyagaival együtt kerülnek végrehajtásra. Az eredmények elsősorban a Scopus/Web of Science listákon szereplő, angol nyelvű, Ukrajnán kívüli folyóiratokban fog megjelenni. Másrészt folytatódnak az aurignaci kutatásaink Kelet-Közép-Európában, a Karpát-medencében, figyelembe véve az aurignaci kultúráról szóló adatokat Kárpátaljáról (. Ezen aspektusunkkal kapcsolatban elsősorban egy angol nyelvű cikk publikálását tervezzük a közép-európai aurignacienről a Scopus/Web of Science listáján szereplő egyik folyóiratban, majd a „The Aurignacian in the Carpathian Basin of East-Central Europe” című monográfia kiadását az egyik nyugati szomszédos ország tudományos központjában.
3. Társadalom- és mikrotörténeti megközelítések Kárpátalja szovjet időszakának feltárásában (1944-1991) – Az 1944-es hatalomváltás olyan mély strukturális változásokat generált Kárpátalján, melyek alapjaiban változtatták meg a vidék társadalmi, gazdasági, mentális, felekezeti és nyelvi térképét. Az 1944 és 1991 közötti itt regnált szovjet időszak alatt a korszakban lezajlott folyamatokat csak és kizárólagosan pártos és ateista, valamint internacionalista szemszögből lehetett megjeleníteni, ami jelentős mértékben eltorzította a történetírás narratíváit és eredményeit egyaránt. E sajátos történeti tér közelmúltjának tárgyalására nem csak egysíkú narratívának van létjogosultsága, annál inkább, hogy a vidék nemzetiségi és felekezeti összetétele – a jelölt időszakban – igen színes képet mutatott. Ezért fontos minden olyan forrásalapú történeti kutatás, amely a korszak társadalmi szegmenseit vizsgálja és tudományos módszerek segítségével tárja fel a mikrotörténeti perspektívát. A majd félévszázadot felölelő időszakban olyan sokrétű és sűrű folyamatok zajlottak, melyeknek vizsgálata időigényes, főleg a források szétszórtsága, illetve azok modifikált tartalmának kontrollforrással történő vizsgálata miatt. Azonban ez az aprólékos munka adhat csak lehetőséget arra, hogy – elsősorban – a vidék nem államalkotó nemzetei között számon tartott magyarság által megélt szovjet időszak sarkalatos szegmensei feltárhatókká váljanak. Jelen kutatások segítségével dokumentálhatóvá válnak a szovjetesítés jellemző és sajátos vonásai, amelyek nem csak Kárpátalján, hanem az egykori USZSZK területén is lezajlottak. Utóbbiak segítségünkre lehetnek a kulturális, felekezeti, nemzetiségi, nyelvi folyamatok jelenkori interpretálására is.
4. Egyház- és társadalomtörténeti kutatások Kárpátalja multietnikus lokális közösségeiben – A kutatás célja a mai értelemben vett kárpátaljai régió vallási és társadalmi folyamatainak feltárása a helyi közösségek mindennapjainak, intézményeinek és kulturális örökségének vizsgálatán keresztül. A térség sajátossága, hogy többnemzetiségű és többvallású lakossága történelmileg egymás mellett élve alakította ki sajátos együttélési mintáit. A kutatás kiemelt területei közé tartozik az egyházak (római és görögkatolikus, református, ortodox egyházak, zsidó felekezet) szerepe a közösségi identitás megőrzésében, a vallási intézmények társadalomszervező funkciói, valamint a vallási és nemzeti identitások metszéspontjai. Emellett kutatásaink kiterjednek az oktatás és a helyi önszerveződések egyházakkal is szorosan összefonódó folyamataira, amelyek a különféle politikai és gazdasági változások nyomán meghatározó módon alakították a régió társadalmi és vallási életét. A kutatás interdiszciplináris szemléletben, történeti források, levéltári anyagok, oral history és terepkutatás módszereivel dolgozik, hozzájárulva a multietnikus közösségek társadalmi és kulturális működésének mélyebb megértéséhez, valamint Kárpátalja sokszínű identitásképének bemutatásához.
5. Biográfiai és genealógiai kutatás Kárpátalja területén – A biográfiai és genealógiai kutatások Kárpátalja területén sajátos jelentőséggel bírnak, mivel e régió történelme a közép-európai térség egyik legsokszínűbb kulturális és politikai örökségét hordozza. A kutatás célja nem csupán a helyi közösségek családtörténeteinek a rekonstruálása, hanem azon történelmi személyek és meghatározó családok pályaképének a feltárása, akik döntő szerepet játszottak a régió társadalmi, gazdasági és kulturális életének alakításában. A vizsgálatok során elsősorban kiemelhetők a magyar nemesi családok, az ukrán értelmiség formálódó szerepe, valamint a zsidó közösségek gazdasági és kulturális tevékenysége. Az életrajzi kutatások által rekonstruálhatók azok a személyes életutak, amelyek a történelmi fordulópontok – határváltozások, politikai rendszerek váltakozása, gazdasági átalakulások – közegében bontakoztak ki. A genealógiai feltárások ezzel párhuzamosan lehetővé teszik a nemesi, polgári, értelmiségi és egyházi családok társadalomtörténeti szerepének elemzését, valamint kapcsolatrendszereik rekonstruálását a helyi, és a tágabb közép-európai térben. A levéltári források, anyakönyvek, korabeli sajtó és magánlevelezések feldolgozása hozzájárul a kollektív emlékezet gazdagításához, a társadalmi mobilitás vizsgálatához, valamint a regionális identitás mélyebb megértéséhez. E kutatások így nemcsak az egyéni és családi múlt dokumentálására szolgálnak, hanem a történeti tudomány számára is új szempontokat kínálnak Kárpátalja és Ukrajna területén zajló politikai, etnikai és kulturális folyamatok értelmezéséhez.
6. Kárpátalja múltja a kollektív emlékezetben: helyi történetek és nemzeti diskurzusok metszéspontjai – A kutatás célja feltárni, miként jelenik meg Kárpátalja múltja a kollektív emlékezetben, különös tekintettel a helyi közösségek történeteire és a nemzeti diskurzusok kereszteződéseire. A régió különösen érzékeny terepe a történelmi emlékezetnek, hiszen az első világháború utáni hatalomváltások, a csehszlovák, magyar, szovjet és ukrán politikai korszakok egymásra rétegződése és a soknemzetiségű társadalom sajátos dinamikája mind erőteljesen befolyásolták a helyiek identitásait és emlékezetét.