A Kutatóközpont megalakulásának története
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont (HANyK) 2001-ben jött létre, és megalakulása óta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem tartja fenn, mint a Magyar Tudományos Akadémia ukrajnai magyar nyelvészeti kutatóállomását. A Hodinka-intézet szakmai előzménye a Rákóczi Egyetemen belül működő Limes Társadalomtudományi Kutatóközpont, amelynek kutatási és tudományszervező tevékenységéből nőtte ki magát önálló nyelvészeti műhellyé. A kutatóközpont célja a kárpátaljai magyar nyelvhasználat, a többnyelvűség és a régió társadalmi-nyelvi folyamatai iránti tudományos igényű érdeklődés intézményes keretek közé helyezése.
Működésünk szakmai-etikai szemléletét a szociolingvisztika egyik meghatározó kutatója, William Labov által 1982-ben megfogalmazott két alapelv határozza meg: a tévedések korrigálásának és az adósság elve. Ezek értelmében a kutató felelőssége egyrészt a nyelvhasználattal kapcsolatos, kutatással cáfolható tévhitek korrigálása, másrészt az a kötelezettség, hogy a közösségtől gyűjtött nyelvi adatokat a közösség javára fordítsa – olyan formában, amely gyakorlati, nyelvpolitikai vagy oktatási szempontból hasznosítható.
A Hodinka-intézet elsődleges feladata a kárpátaljai magyar nyelvhasználat szakszerű feltárása és dokumentálása. Vizsgáljuk a magyar nyelv helyzetét a mindennapi kommunikáció, az oktatás, a közigazgatás és más nyilvános színterek vonatkozásában, továbbá figyelemmel kísérjük az ukrajnai nyelv- és oktatáspolitikai változásokat, értékelve azok gyakorlati hatását a magyar közösségre. Célunk, hogy kutatási eredményeink hozzájáruljanak a magyar nyelv használhatóságának megőrzéséhez, és támpontot nyújtsanak a nyelvhasználattal kapcsolatos döntésekhez.
Tevékenységünk ugyanakkor túlmutat a szűk értelemben vett nyelvészeten. Részt veszünk identitás- és attitűdvizsgálatokban, nyelvi-szociológiai kutatásokban, regionális társadalomtudományi projektekben, valamint a Rákóczi Egyetem hallgatóinak tudományos munkába való bevonásában. Szakmai tapasztalatunk révén több tudományos kutatás megvalósítását segítettük a térségben, és rendszeresen támogatást kínálunk az egyetem hallgatóinak saját kutatásaik elkészítéséhez, terepmunkájuk megszervezéséhez és tudományos fejlődésükhöz. Kiemelt feladatnak tekintjük a fiatal kutatók mentorálását és a tudományos utánpótlás nevelését.
A Hodinka-intézet széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Termini Kutatóhálózat tagjaként együttműködünk a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel, a vajdasági Magyarságkutató Intézettel és a szlovéniai–horvátországi–ausztriai kutatókat tömörítő Imre Samu Nyelvi Intézettel. Emellett szoros szakmai kapcsolatot ápolunk a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel (NPKI), a Századvég Alapítvánnyal, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével (NOE), a Debreceni Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, az Oktatási Hivatallal, továbbá a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézettel és az ELTE Nyelvtudományi Intézetével. A Rákóczi Egyetem keretében együttműködünk a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközponttal és a Fodor István Kutatóközponttal, és részt veszünk a magyar nyelvhasználattal és többnyelvűséggel foglalkozó HUNIN EU-hálózat munkájában is.
A Hodinka-intézet kutatási programjai az alábbi fő témákhoz kapcsolódnak:
- A magyar nyelv helyzete Kárpátalján
- Identitás és nyelvhasználat
- Többnyelvűség Kárpátalján: elméleti és gyakorlati aspektusok
- A többnyelvű Kárpátalja nyelvi tájképe
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkájával a kárpátaljai magyar közösség nyelvi életének jobb megértéséhez és dokumentálásához kíván hozzájárulni. Kutatásaink célja, hogy feltárjuk a helyi nyelvhasználati sajátosságokat, támogassuk a nyelvi jogok érvényesülését, és olyan szakmai alapot biztosítsunk, amely elősegíti a magyar nyelv mindennapi használatának fenntartását Kárpátalja többnyelvű társadalmi környezetében.
A kutatóközpont névadója: Hodinka Antal
A kutatóközpont névadója Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.) történész, nyelvész, a magyar szlavisztikai kutatások kiemelkedő alakja volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, majd 1933-ban rendes tagjává választotta, ami tudományos munkássága országos és nemzetközi elismerését egyaránt jelzi. Tanulmányait a Máramarosszigeti Református Gimnáziumban és az Ungvári Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Központi Papneveldében és a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott teológiai, történeti és nyelvészeti képzésben vett részt.
Pályája a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában indult, ahol 1888-tól tudományos munkatársként dolgozott. Feladatai közé tartozott a szláv nyelvű kéziratok rendezése és feldolgozása, valamint a ruszin népköltészeti anyag gyűjtése és fordítása. A kézirattárban végzett munkája alapozta meg szakmai érdeklődését a magyarországi szláv közösségek történeti és nyelvi hagyományai iránt. Bécsben, az Osztrák Történeti Intézet ösztöndíjasaként további levéltári és forráskutatási tapasztalatokat szerzett, majd 1891-ben szlavisztikából, történelemből és diplomatika tárgykörből szerzett doktori fokozatot.
Oktatói pályája Pozsonyban indult, ahol a Magyar Királyi Állami Jogakadémián tanított szláv filológiát és történeti tárgyakat. A trianoni döntést követően az egész Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött, s ezzel együtt Hodinka is Pécsre került. Itt egyetemi tanárként folytatta munkáját, és hamarosan a bölcsészeti kar meghatározó személyiségévé vált. Az egyetem szervezeti és tudományos fejlődésében is jelentős szerepet vállalt: 1926–1927-ben a kar dékánja, 1932–1933-ban pedig az egyetem első rektora volt. Pécsi munkássága során nagy hangsúlyt fektetett a szlavisztikai képzés és a történeti forráskutatás megerősítésére, valamint arra, hogy a magyar történettudomány rendszeresen bevonja a szláv nyelvű forrásanyagot is.
Kutatói életművében kiemelt helyet foglalt el a magyar–szláv kapcsolatok középkori és kora újkori története, valamint a Kárpát-medence különböző szláv közösségeinek múltja. Hodinka nemcsak a magyarországi szláv egyháztörténet forrásait elemezte, hanem bőségesen merített orosz, szerb és más szláv krónikákból is, amelyek magyar vonatkozásait rendszeresen feltárta. Kritikusan közelített a többnyelvű történeti hagyományhoz, és tudatosan törekedett arra, hogy a magyar történetírás a saját forrásai mellett szláv nyelvű dokumentumokra is építsen.
Munkatársak
Dr. Hires-László Kornélia (intézetvezető)
Prof. Csernicskó István (szakmai tanácsadó)
Dr. Máté Réka (kutató)
Tóth-Orosz Enikő (kutató)
Váradi Krisztián (kutató)
Lőrinc Ingrid (kutató)
Vig Adrienn (kutató)
Csubirka Réka (kutató)
Külső és egykori munkatársaink:
Prof. Beregszászi Anikó
Dr. Gazdag Vilmos
Dr. Márku Anita
Dr. Molnár D. István
Dr. Karmacsi Zoltán
Kiss Krisztina
Együttműködések
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kiemelt jelentőséget tulajdonít a széles körű szakmai és intézményi kapcsolatok ápolásának. Intézetünk szoros együttműködést tart fenn a kárpátaljai magyar civil szervezetekkel, valamint magyarországi és ukrajnai egyetemekkel, kutatóhelyekkel és szakmai szervezetekkel.
Nemzetközi kapcsolataink fejlesztése érdekében törekszünk arra, hogy bekapcsolódjunk olyan projektekbe és szakmai programokba, továbbá részt vegyünk olyan nemzetközi konferenciákon, amelyek elősegítik a hosszú távú, értékteremtő együttműködések kialakítását más országok intézményeivel és szakmai közösségeivel.
A Hodinka-intézet aktuális kutatási programjai
KOMP (Kompetencia – Oktatás – Mérleg – Perspektíva)
Az MTA Nemzeti Program keretében, a KOMP (Kompetencia – Oktatás – Mérleg – Perspektíva) alprogramban két, egymást kiegészítő kutatási projekt valósul meg. Az egyik a Kárpátaljai Magyar Iskolák Kompetenciavizsgálata (KMIK), amely a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok kulcskompetenciáiról szolgáltat empirikus, összehasonlítható adatokat. A kutatás a magyarországi Oktatási Hivatal bevonásával, az Országos Kompetenciamérés standardizált módszertana szerint zajlik, így az eredmények közvetlenül összevethetők a magyarországi adatokkal. A 2024-es nagymintás mérés 38 intézményben 1075 tanulót ért el, míg 2025-ben további 1052 diák kapcsolódott be; a vizsgálat matematikai-logikai, anyanyelvi szövegértési, valamint angol és ukrán nyelvi kompetenciákat mér. A projekt eredményei nemcsak adatvezérelt visszacsatolást adnak az iskoláknak, hanem hozzájárultak az ukrán mint államnyelv oktatásának reformjához is: erre építve elkészült az 5–9. osztályos „Ukrán nyelv a magyar tannyelvű iskolák számára” tankönyvcsalád, amely állami minősítést és finanszírozást kapott.
A KOMP másik pillére a „Mérleg és Perspektíva” kutatás, amely Kárpátalja háborús évek alatti gazdasági szerkezetváltását elemzi. A program feltárja, hogyan alakította át a régiót a mozgósítás, a munkaerőhiány, illetve a belső-ukrajnai vállalkozások betelepülése, továbbá milyen társadalmi, szociális és környezeti következményekkel járt a gyors gazdasági átrendeződés. A vizsgálat négy fő területre fókuszál: a vállalkozói szerkezet és hatékonyság alakulására; a lakosság jövedelmi-vagyoni helyzetére; a decentralizáció kistérségi hatásaira; valamint a helyi, magyarországi és nemzetközi gazdaságélénkítő programok eredményességére. A kutatás célja, hogy megalapozott, döntéstámogató képet adjon a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok helyzetéről. A projekt emellett gyakorlati elemeket is tartalmaz: középiskolások számára pénzügyi tudatosságot fejlesztő programot szervez, és a helyi vállalkozói közösség számára is hasznosítható szakmai ajánlásokat fogalmaz meg.
Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben
A Language APL – Nyelvi akadálymentesítés a közéletben projekt (HUSKROUA/23/S/3.1/011) 2025-ben valósult meg, és a határ menti régiókban a többnyelvűség gyakorlati megerősítését célozta. A program keretében elkészült egy kétnyelvű (ukrán–magyar) nyelvi jogi kiadvány, valamint lezajlott a nyelvi tájkép kutatás és terepmunka, amely a helyi nyelvhasználati viszonyokat tárta fel. A projekt részeként sor került többnyelvű intézménytáblák (Braille-változatokkal együtt) előállítására és kihelyezésére, továbbá honlapok és vizuális anyagok fordítására/többnyelvűsítésére, különösen a vállalkozások támogatása érdekében. Megvalósult a jogsegélyszolgálat és tájékoztató tevékenységek rendszere, emellett a jó gyakorlatok elismerésére nívódíjak átadására is sor került. A projektet nemzetközi zárókonferencia zárta, ahol kutatók és szakemberek osztották meg eredményeiket; a konferencia fontos fórumot teremtett a nyelvi akadálymentesítés további szakmai fejlesztéséhez.
Tudomány a magyar nyelvért nemzeti program – Magyar terminológiastratégia alprogram
2023 decemberében indult el az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programján belül a Magyar terminológiastratégia alprogram Oktatásterminológiai alprojektje, amelybe a Termini Kutatóhálózat műhelyei és intézetei is bekapcsolódtak. A projekt célja egy Kárpát-medencei oktatásterminológiai adatbázis létrehozása, amely a magyarországi oktatási terminusokat a szomszédos országok államnyelvi és angol megfelelőivel kapcsolja össze.
2024-ben 849 magyar oktatási terminus feldolgozása és nyolc nyelvi megfeleltetése készült el. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont közreműködésével emellett 100 ukrán–magyar terminológiai megfeleltetés is létrejött. A projekt 2025-ben a felsőoktatási terminológia feldolgozásával folytatódott, 2026-ban pedig a középfokú történelemoktatás terminusainak gyűjtése zajlik.
Termini magyar–magyar szótár (ht-lista)
A Termini Kutatóhálózat 2001-ben jött létre a Magyarországgal szomszédos államok magyar nyelvészeti kutatóhelyeinek együttműködéseként. A hálózat egyik jelentős közös eredménye a 2004-ben elindított határon túli magyar szólista, amely ma már magyar–magyar szótárként működik. A szótár a határon túli magyar nyelvváltozatok sajátos lexikai elemeinek gyűjtését, rendszerezését és tudományos feldolgozását szolgálja. Online elérhetősége: https://termini.nytud.hu/htonline/
A magyar nyelv helyzete Kárpátalján
A projekt Kárpátalja magyar nyelvének átfogó és folyamatos vizsgálatára irányul, kiterjedve a nyelvhasználat főbb színtereire, valamint a régió többnyelvűségének, nyelvhasználati jogainak és társadalmi változásainak elemzésére. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont e munka meghatározó szereplője: kutatásai, adatbázisai és szótárszerkesztési tevékenysége révén hozzájárul egy közös tudásbázis kialakításához, amely alapot teremt a közösségi és szakmai ajánlások megfogalmazásához.
Kárpátalja nyelvi tájképe
A projekt a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont több mint egy évtizede folyó nyelvi tájkép-kutatására épül, amely Kárpátalja köz- és magántereinek feliratait, tábláit, hirdetéseit és online felületeit vizsgálja. Célja a többnyelvű környezet változásainak, a magyar nyelv jelenlétének, valamint a jogi és társadalmi folyamatok – köztük a háború és a migráció – nyelvi lenyomatainak feltárása. A 2025-ös kutatási szakasz friss, a régió egészét lefedő fotódokumentációval járul hozzá a változások tendenciáinak elemzéséhez.
A Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) közreműködésével és kezdeményezésére indult el a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058). A projekt az Erasmus+ támogatáson belül valósul meg 2023 és 2026 között. A projekt elsődleges célja, hogy a hallgatók körében elhárítson minden olyan akadályt, amely a megjelölt partner intézményekben a gyermeket vállalók elé kerülhetnek, és támogassa őket úgy, hogy különböző segítséget kínálnak számukra az adott ország felsőoktatási intézményeire vonatkozó törvények betartásával.
A magyar családok helyzete Kárpátalján
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatási tevékenységétől nem idegen a társadalmi jelenségek vizsgálata sem, hiszen a nyelvi folyamatok szorosan összefüggnek a közösségi és társadalmi változásokkal. A projekt a kárpátaljai magyar családok helyzetét vizsgálja, kiemelve értékteremtő szerepüket, valamint a család, a vallásosság és a közösségi kötődés megtartó erejét a háború, a gazdasági bizonytalanság és a migráció kihívásai közepette.
DROP
A DROP projekt (2024-2-HU01-KA220-HED-000295434) egy adatvezérelt, nemzetközi felsőoktatási együttműködés, amely a hallgatói lemorzsolódás előrejelzésére és csökkentésére irányul. A konzorcium tagjai a Károli Gáspár Református Egyetem, a Selye János Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem; az egyetemen belül a projekt a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont és a Számvitel és Auditálás Tanszék közreműködésével valósul meg. Célja olyan, intézményi szinten is alkalmazható megoldások kidolgozása, amelyek támogatják a hallgatók tanulmányi előrehaladását és mérséklik a lemorzsolódás kockázatát.
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont legfontosabb korábbi kutatási programjai
- Az ukrajnai nyelvi és nemzetiségi jogok folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése
- A kárpátaljai magyar nyelvhasználat tudományos bibliográfiája
- A magyar nyelv a Kárpát-medencében c. kutatási program
- A kárpátaljai magyar nyelvhasználat hanganyagtára;
- Magyar nyelvű oktatás a kisebbségi régiókban
- Nyelvpolitika képekben – többnyelvűség Kárpátalján az elmúlt 100 évben
- Nyelv és nyelvváltozat mint gazdasági erőforrás a szimbolikus térben Kárpátalján
- Magyar–ukrán és ukrán–magyar kisszótár valamint ukrán–magyar hivatali szótár kidolgozása
- Magyar Ifjúság Kutatás 2001, 2016 és 2020 (Kárpátalja)
- Tandem2016: kárpátaljai ukránok és magyarok kérdőíves vizsgálata
Az intézetről részletesebb és folyamatosan frissülő információk az intézet saját honlapján érhetők el: https://hodinkaintezet.uz.ua/