Tudományos számvetés a Filológia Tanszéken

A Rákóczi Egyetem Filológia Tanszéke tudományos számvetés keretei között mutatta be az elmúlt időszakban megjelent, a tanszék munkatársai által kiadott köteteket. A könyvbemutatókra december 16-án került sor a Filológia Campuson.

A jelenlévőket Beregszászi Anikó, a Filológia Tanszék tanszékvezetője köszöntötte.

„Tanszékünkön már hagyomány, hogy karácsony és újév közeledtével számot vetünk az elmúlt évben elért eredményeinkről. Sok szempontból megközelíthető az a munka, amely a Filológia Tanszéken folyik, de ilyenkor év végén általában a tudományos tevékenységünket szoktuk mérlegre rakni, illetve bemutatni azokat az új kiadványokat vagy azokat az új eredményeket, amelyek a tanszéken születtek”

– emelte ki, majd ismertette a 2025-ös év eredményeit. Megtudhattuk, hogy jelenleg 12 kutatási projekt fut a tanszéken, melyek között vannak hosszú és gyors lefutásúak is. Kiemelte továbbá, hogy ezek a projektek a tanszék kutatási témáihoz illeszkednek – az anyanyelvoktatás módszertana, az idegennyelv-oktatás módszertana, az államnyelvoktatás módszertana, illetve a kárpátaljai magyar nyelvi helyzet és a kárpátaljai magyar és ukrán irodalom kérdésköre.

„Vannak olyan kutatási projektjeink is a most indult új projektjeink között, amelyek egy viszonylag rövid távú társadalmi kihívásra adnak választ. Ilyen például a közösség számára fontos és talán egyszer valóban bevezetendő magyar nyelvből tehető ZNO-programjának, érettségi vizsga programjának a kidolgozása”

– tette hozzá. Emellett a tanszék munkatársai tantervek, tankönyvek kidolgozásával is foglalkoznak. Ezek mind azt bizonyítják, hogy a Filológia Tanszéken a kárpátaljai magyar közösség számára is hasznosítható kutatási, alkotói tevékenység folyik.

Őt követte Gazdag Vilmos tanszékvezető-helyettes, aki a tanszéki kutatási projektek eredményeit vázolta.

„Tanszékünk működése több rétegre osztható. Az egyik része a tudományos tevékenység, a másik pedig az oktatás. A kettő azonban nem választható el egymástól. Szorosan próbáljuk azokat a kutatásokat beépíteni az oktatás szervezésébe, az oktatási folyamatba, amelyeket végzünk”

– mondta, majd hozzátette, hogy az idei évben több mint 50 módszertani segédanyag készült a tanszéken, amelyek különböző tantárgyak elméleti és gyakorlati oktatását kívánják segíteni. Megtudhattuk, hogy a 12 kutatási projekt egyrészt Kárpátalja nyelvi helyzetéhez, másrészt az oktatás különböző rétegeihez, a néprajzhoz, a modern technológia oktatásba való beépüléséhez kapcsolódik. A legmagasabb elismertségnek örvendő publikációk azok a Scopus- és Web of Science-besorolású publikációk. A 12 projektből 7 ilyen közlemény látott napvilágot, tehát majdnem mindegyik projekttel kapcsolatban jelent meg elismert, rangos nemzetközi folyóiratban ismertető vagy beszámoló a kutatási projekttel. Az ukrajnai tudományos folyóiratokban 52 publikáció jelent meg, konferenciákon pedig 54 előadás hangzott el a projektekkel kapcsolatban.

„Összességében azt mondhatjuk, hogy az, hogy végzünk tudományos tevékenységet és emellett vagy ezzel párhuzamosan, erre reflektálva, erre építve oktatási folyamatot, az az idei évben meglehetősen sikeres és gazdag eredményeket produkált”

– gratulált a tanszékvezető-helyettes a projektekben résztvevőknek.

Az eredmények ismertetése után Pősze Andrea és Pavlovics Judit, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docensei mutatták be az Ukrán nyelv tankönyvcsaládot, melynek szerkesztésében a Rákóczi Egyetem oktatói is részt vettek – Csernicskó István rektor, Kordonec Olekszandr, Bárány Erzsébet, Csonka Tetyána, Pavlovics Judit, Beca Szvitlána, Pősze Andrea oktatók. A tankönyv szókészletének összeállításakor kiemelt szempont volt, hogy az megfeleljen a tanulók szintjének. A feladatok elsődlegesen a beszédkészség fejlesztésére irányulnak, és az idegen nyelv oktatásában bevált módszereket alkalmazták, mégpedig szövegekre épülő, szövegértést elősegítő kommunikáció-központú gyakorlatokat. Különösen fontosnak tartották, hogy a tananyagban megjelenjenek a tanulók mindennapi életéhez közel álló elemek, valamint azok az ünnepek és kulturális elemek, amelyek mind az ukrán, mind a magyar közösség számára jelentősek. A tankönyv módszertani alapelvei közé tartozik a kommunikáció-központúság, a tanulók anyanyelvének figyelembevétele, valamint az interaktív és kreatív feladatok alkalmazása. A tankönyvek teljes mértékben megfelelnek az Új ukrán iskola koncepciójának és az állami szabvány követelményeinek. A hangsúly a kompetenciaalapú oktatáson van, vagyis azon, hogy a tanulók ne csak tudják a szabályokat, hanem használni is tudják a nyelvet. A tankönyvekhez az 5. és a 6. osztály esetében munkafüzet is készült, ezzel segítve a pedagógusok és a tanulók munkáját.

Ezt követően Dudics Katalin, a Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportjának docense a magyar nyelv és irodalom ZNO-programjának kidolgozásáról beszélt, melyben a magyar, ukrán és angol tanszéki csoportokban dolgozók vettek részt. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által 2024-ben kelt rendelete alapján lehetőséget biztosítanak azoknak a nemzeti kisebbségeknek a nyelvéből egy speciális ZNO kidolgozására, melyek hivatalos nyelvei az Európai Uniónak. Az oktatók pedig egy olyan program kidolgozásában, illetve mintatesztek előkészítésében vettek részt, amely több szempontból is megfelel a helyi sajátosságoknak, valamint a minisztérium számára is elfogadható, emellett illeszkedik az idegen nyelvből meghirdetett felmérésekhez, és figyelembe veszi, hogy a megszerzett ZNO a magyarországi magyar mint anyanyelv középszintű érettségihez, illetve a magyar mint idegen nyelv érettségihez is kapcsolható. Felépítésében az ukrán ZNO-hoz igazodik, vagyis az első része az olvasás, szövegértési feladatokkal, a második a nyelvhasználat, nyelvtani és lexikai feladatokkal, a harmadik a hallás utáni szövegértés. Az elkészült programot a minisztériumi munkacsoportok értékelik, s döntést hoznak arról, hogy bevezessék-e a magyar nyelv és irodalom vizsgát a ZNO-k sorába.

A nap zárásaként Váradi Krisztián, a Magyar Tanszéki Csoport tanársegéde, az Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica tudományos folyóirat szerkesztőhelyettese mutatta be a folyóirat 2025. évi lapszámait. Elmondta, hogy megújult a lap borítója, illetve megváltoztak a cikkek sablonjai. A korábbi években a lap 28 cikket számlált, az idén pedig 46 cikk jelent meg, a szerzők négy ország – Ukrajna, Magyarország, Anglia, Horvátország – 16 intézményét képviselik. A folyóirat nagyon fontos szerepet tölt be a tudományos utánpótlás-nevelésben is, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 8 olyan publikáció volt a 46-ból, amelyet a tanszék valamelyik hallgatója írt meg, akár önállóan, akár témavezetőivel közösen. Végül Váradi Krisztián kiemelte, hogy vezetésével megalakult a Filológus Hallgatók Tudományos Egyesülete, amely ösztöndíjakban, pályázatokban, publikációs lehetőségekben segíti a hallgatókat. Az egyesület felépítése: elnök – Váradi Krisztián, titkár – Molnár Éva, elnökségi tagok – Csubirka Réka, Csurmán Bence, Kovács Nikoletta, Medveczky Emília, Nemes Irina, Rácz Milán, Vig Adrienn, felügyelőbizottság – Dávid Boglárka, Svedku Cintia.

Kurmay Anita