Megnyílt az Egyéni sorsok, kollektív traumák. A málenkij robot Kárpátalján című kiállítás

November 25-én az Apáczai Csere János Könyvtár központi olvasótermében nyílt meg az Egyéni sorsok, kollektív traumák. A málenkij robot Kárpátalján című kiállítás. A tárlatot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, az intézmény Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének munkatársai és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága rendezte.

A kiállítást Váradi Natália, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének professzora és az esemény moderátora nyitotta meg, aki beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi traumák feldolgozása nem csupán tudományos feladat, hanem közösségi kötelesség is. Hangsúlyozta: az emlékezés ereje abban rejlik, hogy képes hidat teremteni múlt és jelen között, és így segít megérteni, hogy hogyan formálták ezek az események a kárpátaljai közösségek identitását és a mindennapi valóságot.

Ezt követően Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy a történelem traumáinak közös feldolgozása máig meghatározza a kárpátaljai magyar közösség életét és önképét. Az ártatlanul elhurcoltakra és meggyilkoltakra való emlékezés célja nem a fájdalom újraélése, hanem egy olyan közösségi katarzis megteremtése, amely erőt ad a jelenkor kihívásaihoz. Mint mondta:

Bátrabbá, nemesebbé, felülemelkedettebbé és ellenállókká

kell tenni a mai nemzedéket is, hiszen

erre különösen nagy szüksége van napjainkban a kárpátaljai magyar közösségnek

– fogalmazott Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja.

Ezt követően Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora szólította meg a jelenlévőket, aki egy családi történettel emlékezett meg a 81 évvel ezelőtti tragikus eseményekről. Mint mondta:

Azt szokták mondani, hogy szinte nincs Kárpátalján olyan magyar vagy német család, amely nem lett volna érintett 1944 őszén.

Csernicskó István felidézte, hogy egyetemi évei alatt hallott először részletesen az anyai nagyapja három fivérének sorsáról. A rektor arról is beszélt, hogy miközben nagyapja három fivére szerencsésen elkerülte a tragédiát, számos unokatestvér, sógor és szomszéd neve ott van a Szolyvai Emlékparkban.

Ez a történet egyetlen dolgot jelent: azok is érintettek, akik nem voltak ott

– zárta gondolatait a rektor, rámutatva arra, hogy a kollektív emlékezet terhe és felelőssége hatással van valamennyi kárpátaljai magyar és német családra. Szavai arra emlékeztettek, hogy a kollektív emlékezet nem csupán a túlélők vagy az áldozatok családjainak öröksége, hanem minden kárpátaljai magyar és német közösségé is. Élő bizonyítéka annak, hogy a múlt sebhelyei generációkon át formálják az identitásunkat, a felelősségünket és az egymás iránti szolidaritásunkat.

A rendezvényen Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja Kényszermunka szovjet módra 1945–1955 között címmel tartott előadást.

Ezt követően Molnár D. Erzsébet, az egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője mutatta be a kiállítást. Szavai szerint a kiállítás célja nem csupán a múlt bemutatása, hanem az is, hogy a látogatókban megszülessen a felismerés: a történelem személyes történetekből áll, és minden egyes sors hozzájárul közös örökségünk megértéséhez.

A látogatók betekintést nyerhettek abba, hogyan érintette a szovjet kényszermunka Kárpátalja lakóit, és milyen maradandó nyomokat hagyott a közösségi emlékezetben. A kiállítás erőteljesen érzékelteti, hogy a történelmi traumák nem csupán a múltat formálták, hanem ma is hatással vannak az egyéni és kollektív identitásra. A kiállítás létrehozásában Molnár D. Erzsébet, Váradi Natália és Sándor Zsanett játszottak meghatározó szerepet, szakmai tanácsadóként Bank Barbara működött közre, kiegészítő közreműködőként pedig Czók Gergely, Horváth Zsolt, Kulcsár Ádám és Simon István segítette a munkát. A térképeket Molnár D. Erzsébet és Molnár D. István készítették, míg a tárlat vizuális és térbeli megjelenítését Varga Júlia tervezte.

Oniszkó Gy.

  A magyar nyelvről és tudományosságról tartott előadást egyetemünk oktatója Díjazták Kárpátalján a többnyelvűségért dolgozó társadalmi szereplőket