Egyetemünk kutatója is részt vett a Debreceni Egyetem környezettudományi doktori védési bizottságának munkájában

A Debreceni Egyetem (DE) Természettudományi és Műszaki Tudományi Doktori Tanácsa a doktori bírálóbizottság tagjának dr. Kolozsvári Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Biológia és Kémia Tanszékének docensét, a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont (FITK) igazgatóját is felkérte Tóth-Ludányi Mercédesz 2025. november 20-án megtartott, A jelzőrákok (Pacifastacus leniusculus) terjedése és hatásai a Kárpát-medence vízi ökoszisztémáira című doktori disszertációjának védésén.

A bírálóbizottság elnöke dr. Szabó Szilárd egyetemi tanár (DE TTK Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék) volt.

A bizottság tagjai:

  • Mikóné dr. Hamvas Márta egyetemi docens (DE TTK Növénytani Tanszék);
  • Tóth-Szabó Edina adjunktus (DE TTK Ökológiai Tanszék);
  • Kolozsvári István docens (Rákóczi Egyetem, Biológia és Kémia Tanszék, FITKK);
  • Ács Éva kutatóprofesszor (NKE VTK Vízi Környezettudományi Tanszék).

A disszertáció bírálói dr. Horváth Roland egyetemi docens (DE TTK Ökológiai Tanszék) és dr. Diana Cupsa egyetemi tanár (Nagyváradi Egyetem, Biológiai Tanszék) voltak.

A Rákóczi Egyetem kutatóinak aktív szakmai jelenléte és bekapcsolódása a nemzetközi tudományos vérkeringésbe fontos, hiszen ez erősíti a térség tudományos intézményközi kapcsolatrendszerét, az egyéni szakmai kapcsolatok fejlődését, bővíti a kutatási együttműködéseket, és hozzájárul a határokon átnyúló tudományos párbeszédhez.

A DE Hidrobiológiai Tanszékén tartott doktori védés magas színvonalú tudományos vitával és részletes szakmai értékeléssel zajlott. A védés témájához kapcsolódóan hangsúly került az észak-amerikai eredetű jelzőrák európai terjedésének inváziós veszélyeire, amelyek az utóbbi években komoly ökológiai problémává váltak. Az olyan betelepített és gyorsan terjedő idegenhonos fajok, mint a jelzőrák is terjesztik a rákpestist, kiszorítják az őshonos rákfajokat, valamint megváltoztatják a vízi makrogerinctelen fajegyüttesek szerkezetét. Elterjedésük Európa több régiójában már jelentős biodiverzitás-csökkenéshez vezetett, veszélyeztetve a természetes élőhelyek ökológiai stabilitását.

A probléma Kárpátalján is aktuálissá válhat a jövőben. A Tisza vízrendszere – nemzetközi jellegéből adódóan – különösen érzékeny az inváziós fajok terjedésére. Az újonnan megjelenő idegen állat- és növényfajok hosszú távon természetvédelmi kockázatokat hordoznak, veszélyeztetve a régió vízi élővilágának sérülékeny egyensúlyát. Kárpátalja vízi és vizes élőhelyei egyedülállóan értékesek.

 Biológia és Kémia Tanszék

  A Földrajz és Turizmus Tanszék részvétele a XXII. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciáján A Földrajz és Turizmus Tanszék oktatóinak részvétele a X. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpóziumon